Meg lehet nevelni egy 5 évest, akivel eddig nem foglalkoztak? Vagy már mindegy neki?

Szamomra a legnagyobb problemanak az tunik, hogy te nem folyamatnak tekinted a nevelest, hanem kulonallo akcioknak, amik kozott semmi osszefugges nincs.

Mit tegyek ha ezt vagy azt csinalja? Adjatok egy tippet, egy mesterfogast, amivel ott es akkor megoldom azt az egy problemat, es kesz.

Na, ez nem igy mukodik. A neveles egy folyamat, amiben minden mindennel osszefugg. Amig ezt nem tudod elfogadni addig nem fogsz tudni tovabblepni.

Elso korben sok idot kellene egyutt tolteni, jatekkal, beszelgetessel, hogy a gyerekben kialakuljon az iranyotokba egy alapveto bizalom. Ha ez megvan akkor lehet erre epiteni.

Ja es a tevet, szamitogepet, okostelefont felejtsetek el. Ezt ugyan nem emlitetted, de azert megjegyzem.

Én is azt mondom, csoda, hogy csak ennyi baj van a gyerekkel. Eleve nem teljes családba született, anyja meghalt kicsi korában, 5 éves korában pedig másik háztartásba került, mások nevelik.

Egyetértek azokkal, hogy először szeretetkapcsolat legyen, utána lehet bármit is elérni.

Az pedig, ha az egyik szülő nem következetes, aláássa a másik szülő erőfeszítését is. Úgyhogy, kérdező, pároddal is van miről elbeszélgetni.

A pszichológust én is jó ötletnek tartom.

Most itt van a gyerek 5 évesen azelőtt ott volt. Szerinted ez milyen neki?

Sz.r!

Úgy kell nevelni mint a sajátodat. Ugyan úgy. Nem rosszabbul mint a másikat.

Azt ugye tudod hogy sokszor egy 18 évesnek is többször el kell mondani dolgokat?

Először rövidebb útra kéne menni. Persze ha megoldható. Ha nem akkor ha elkezd orditani a buszon nyilván nem azt kell vele éreztetni ő nem az én gyerekem. Hanem megkérdezni most miért orditassz?

Vahy elterelni a figyelmét.

Miket szeret a kicsi?

35 vagyok.

Készülj fel az útra olyan dolgokkal amiket szeret.

Ha le kell szállni mond hogy itt szállunk mert itt láttam azt a játékot a múltkor. Kegyes hazugság. Vagy gyere veszünk egy fahyit, kukit. Vagy gyere mert a másik busz/villamos amire szállunk sokkal izgalmasabb lesz.

Veri a másikat a oviba?

Ez egy kifejezési forma amiért úgymond 5 évesen dobálva van.

Meg kell kérdezni Tőle miért vered a másikat és neked se esne jól ha megvernének.

"Próbálok szervezni mást is, kirándulás, állatkert, ilyesmi, de ha elfárad a gyerkőc vagy rosszalkodik, akkor vége"

eleve az ilyesmit ugy kell megtervezni hogy a gyerek teherbiro kepesseget maximalisan figyelembe veszed. Tehat nem tervezel 20 kilometeres gyalogturat egy otevesnek, mert csak 1 kilometert bir legyalogolni (ez most extrem pelda volt).

Masreszt a faradsag nem hirtelen jon, lathato a gyereken mar elotte is, epp ezert meg is lehet elozni az ilyen jeleneteket.

Az hogy hisztizik ha faradt nem egy kulonleges dolog, es nem nevelesi kerdes. Meg csak 5 eves. Ne varjatok tole irrealis dolgokat.

A masik dolog ami szerintem baromi fontos: a napirend. Legyen kokemeny, kikezdhetetlen napirendetek. Az biztonsagot ad a gyereknek, tud mihez viszonyitani.

Hulyeseg hazudozni, ne csinalj ilyet.

Elore meg kell beszelni hogy mikor fogtok leszallni, hany megallo. Es szepen kozosen kell szamolni. Mar csak 3, mar csak 2, mar csak egy, na a kovetkezon leszallunk, elotte mar lehet szepen keszulodni, es el lehet terelni a figyelmet azzal is hogy arrol kezdtek el beszelni hogy mi lesz akkor amikor leszalltok, mit fogtok csinalni, mi lesz ott.

Egy ilyen koru gyerekkel folyamatosan kommunikalni kell, es elore kell latni a dolgokat, elore kell gondolkodni.

Akkor meg ismerd meg.

Kérdezed itt tök idegenektől akik sosem látták a gyereket se Téged.

Nem tűnsz szimpatikusnak olyan mintha teherként élnéd meg őt.

Eröltetve van az egész....

Eddig semmi nem volt jó neked amit irtak.

Nem is értem az apja miért nem neveli egy kicsit.

Én ismerem magam tudom hogy sajnos a férjem nagy gyerekeihez nem tudok úgy állni mint a sajátjaimhoz. Azt is tudom a gyerek nem tehet róla de nem megy.

Szóval előbb megkéne szeretni szivből azt a gyereket!

Ha nem megy mindig fogsz találni valami ami miatt nem jó....