Akinek másfél-két év van a gyermekei között az hogy látja mennyire jó ez a kis korkülönbség és mennyire jó testvérek a gyerkőcök?

Hát nálunk 22 hónap lesz a gyerkőcök között. Öcsi, még a pocakomban van (36 hetes vagyok), de eddig az a tapasztalatom, hogy nagyfiam nagyon okosan felfogja és várja az öccsét. Már roppant kíváncsi rá. Ha én vacakul vagyok, mindig megkérdezi úgy az ő kis baba nyelvén (még nem nagyon beszél), hogy " Anya! Ott baba..(mutat a pocimra)" Én meg felelem neki, mikor épp a görcsöktől szenvedem, hogy igen kisfiam, anyának fáj a pocija, kis tesód nagyon "mocorog" odabent(görcsöket úgysem értené)... Ekkor mindig mellém telepedig Csaba, és simizi hasamat, ápolgat, cumisüvegéből/poharából mindig vízzel kínál, köles golyókat adogat a számba, és puszilgatja a hasamat; valamint mellém bújik, és átölel. Nem szokott ilyen bújós lenni, nem egy nagy puszis, de ha asz öccséről van szó, akkor nagyon gondoskodó bátyus. Remélem ezt a tendenciát akkor is megőrzi, ha majd heteken bellül megérkezik az öccse is. Úgy látom, jól áll a dologhoz, tudja, hogy a kiságy ami eddig az övé volt, majd a babáé lesz, és ő már nagyfiú, ezért már a kis heverőjén alszik. Nagyon könnyen ment a kiszoktatása a kiságyból.

Nemrég mondókát mondtam neki, aminek a lényege az volt, hogy a "gólya hozza a kisbabát". Megmutattam naki a gólya madarat, hogy majd neki is ez a madár hozza majd az öccsét. Erre ő ránézett a pocimra, rámutatott hogy "ott baba", elmosolyodott, és elkezdte felfelé húzni a pólómat, hogy puszikákat adjon a kis öccsének...úgy látom, hogy eddig nagyon jól áll a dologhoz, sokat mondogatom neki, hogy milyen kicsi baba lesz az ő kis öcsikéje, akire rengeteget kell majd vigyázni, nem lehet hangoskodni, mert ő már nagyfiú. És szépen felfogta, megértette.

Én mindenképpen kis korkülönbséget szerettem volna a gyerekek között, mert saját tapasztalatból tudom azt, hogy milyen rossz, mikor nagy a korkülönbség. Mi öten vagyunk testvérek, és én vagyok a legidősebb. A nagyobbik hugom és közöttem 4 év van, ami már szerintem borzasztóan sok volt, a másik hugom és köztem 11 év, és az öcsémék és közöttem (ikrek) 13 év korkülönbség van. Szóval ez iszonyatosan sok...

Nekem pontosan 2 év van köztük, de az én fiam még most is ( 2 és fél) alig beszél szóval mi nem tudtuk megtárgyalni ezt a jön a kistesó dolgot.

A terhességem könnyű volt, a kisfiam akkor még egy angyal volt, így bizakodva néztem a jövőbe:)

Mindenki paráztatott hogy úúúristen mit fogok csinálni 2 picivel (merthogy nincsenek nagyszülők és egyéb segítség sem, és a férjem nagyon keveset van itthon).

De aztán megszületett a lányom, aki 4 óránként eszik már a kezdetektől, eszik, alszik, és mosolyog:) Alig venni észre h baba van a háznál.

A nagyfiamra rátört a hisztis dackorszak már a terhességem vége felé úgyhogy vele küzdünk rendesen a határok feszegetése miatt de ez kistesó nélkül is így lenne szerintem, tekintve h ezen mindenki átesik.

Sose bántja a picit, mindig kedves vele, simogatja stb.

Úgyhogy nekem semmivel se nehezebb a 2 picivel mint egyel volt.

Megszoktam már az éjszakázást-szoptatást-fejést-pelenkázást szóval igazán fel se tűnik hogy 2 gyerekkel kell csinálni. (márhogy a pelusozást és éjszakázást, mert szopizni csak a kicsi szopik ).

Beleedződtem már a babás életformába, lazábban veszem a dolgokat nem idegeskedek, aggódok annyit mint az elsőnél és szerintem ezt a kicsi is megérzi és nagyon nyugis baba.

Nekem a nulla gyerek és egy gyerek között sokkal nehezebb volt a váltás és a különbség mint így.

Még egy harmadikat is simán elbírnék:)) (ha lenne rá anyagi lehetőségünk, de nincs sajnos).