Másfél év korkülönbség. A nagy óriási hisztiket vág le, mióta itt a pici. Mit kell tennem?

Eddig tapasztalat nelkül: mar a kicsi születese elött kezdik a felkeszitest, pl. anya hasat puszilgatja, hallgatja, beszelget a kistesoval, majd a megszületesekor a korhazbol a kicsi "ajandekot hoz" a nagytestvernek(plüss allatot...stb), elmondjak a gyereknek elöre az uj elet elönyeit, hatranyait a gyerek nyelven. Megis, ezek ellenere is termeszetes, hogy ezt meg nem nagyon erti, es hirtelen eri, hogy kevesebb figyelmet kap.

Nagyon jo (LENNE), ha van a rokonsagban olyan felnött, akire szamitani lehet ilyen idöszakban, aki a kcsivel foglakozik, hogy az anyukanak jusson ideje a nagyra. Pl. napközben nagymama, majd amikor apa hazaer, akkor is juthat kis idö a nagyra. Ha a kicsi sokat alszik, az is segithet idöt nyerni a nagyra.

Szerintem teljesen erthetö, hogy a nagynak is igenye lenne minden nap min. 1-1.5 orara, amikor csak es kizarolag vele foglalkozik az anya, ugyanugy, mint azelött. (Söt, ilyen kicsi gyereknel meg több lenne idealis.)

Akinek a fenti segitsege nincs, kicsi gyereke alig alszik es meg hasfajos is, fogalmam sincs. Egyelöre emiatt nem gondolkodom nagy csaladon, az eddigi tapasztalatombol, pedig mar közelebb vagyok a 4. x-hez.

Sok türelmet, kitartas, es ha nem talalsz megoldast, jusson eszedbe, hogy ez az idöszak is csak elmulik, legyen csak annyira jo, amennyire telik töled...

Adhatsz neki feladatokat kicsi mellett, hangsúlyozva, hogy ő milyen nagy és ügyes már a tesóhoz képest. Szervezzetek neki sok apás programot, kalandot, míg te a kicsivel vagy, illetve időnként hagyd a kicsit apára, nagyszülőkre, és legyetek kettesben, csak ti, titkos utakon:)

A másfél év korkülönbség azért nehéz, mert másfél évesen a gyerekek már sok mindent tudnak egyedül csinálni, megélik a függetlenségüket, önállóságukat - és ettől megijednek. Elkezdenek félni, hogy elveszítik Anyát. Ez akkor is így van, ha nem jelenik meg időközben a konkurencia, de kistestvérrel hatványozottan igaz. De idővel, türelemmel meg fog oldódni.

A kisgyerekek hisztijének kezeléséről egyébként van itt egy érdekes cikk:

[link]

Sok sikert!

szia, az már jó, ha a kicsit szereti, és rajtatok tölti ki a dühét. :) szerintem a jelszó: következetesség és nagyon nagyon sok plusz szeretet a nagynak, külön programok is néha, ha belefér. de amit nem szabad, azt nem szabad, kevés minden legyen, de azt soha, semmikor. a kicsi ha lehet inkább háttérben legyen, ha olyan típus, hogy elvan magában, akkor az jó, mert nem kell vele állandóan foglalkozni. minél több időt tölts a naggyal, és hangsúlyozd, hogymiben tud segyteni neked, pl. odaviszi a pelenkát stb, és milyen ügyes gyerek ő. azt nem kell mondani neki, hogy ő a nagyobb mutasson példát stb. csak egyszerűen hogy ügyes gyerek. legyetek vele megértők, ha hisztizik is, ne szidjátok, próbáljátok elterelni a figyelmét. ha vendég jön, ne a kicsit ajnározza elsősorbna, hanem a nagyot vegye észre. stb stb.

és majd elmúlik pár hónap múlva a féltékenység, és jön az igazi dackorszak. :)))