Normális ha a gyereknek képzeletbeli barátja van?

Az attól függ hány éves?

Mondjuk bölcsi, ovi elején szerintem nem olyan nagy gond, illetve vannak olyan dolgok amiket csak így tudnak feldolgozni/kiadni magukból.

Kisgyereknél teljesen normális.

A képzeletbeli barátnak számtalan funkciója van. Érzelmi tehermentesítés, a segítségével könnyebben néz szembe a gyerkőc a félelmeivel, nehézségekkel, kompenzálhat a segítségével olyan dolgokat, amiket esetleg hiánynak él meg. Bűntudatérzés enyhítésére is "használható", ha olyan dolgot csinált, amiről tudja, hogy nem örülnek neki a felnőttek - ráfoghatja a képzeletbeli barátra.

Gyakran előfordul az is, hogy unatkozás közben találnak ki.

Szóval nem kell aggódni miatta.

Akkor kell csak aggódni, ha esetleg azt látni, hogy a gyerkőc teljesen elfordul a valóságtól, nem vesz részt valódi emberi kapcsolatokban, kizárólag a képzelt barát köti le a figyelmét. De ilyen helyzet nagyon ritkán van.

Lányom egyszer kb az egész óvodát "vendégül látta", mindenkit szépen leültetett, de van olyan képzeletbeli barátja is, akit maga talált ki és nevezett el.

Ebben a korban teljesen normális. Úgy tudom 9 éves kor körül meg kell szűnnie.