Nem tudom hány éves lehettem, de kb akkor tanulgattam felállni. Rácsos ágyba voltam berakva, megfogtam a rácsokat és kapaszkodva felhúztam magam, amikor anya észrevette egyből odajött és szólt a nagyinak is, hogy jöjjön nézze meg felálltam. Valójában nem tudom eldönteni, hogy ez egy igazi emlék, vagy valami későbbi álom esetleg. Mert tisztán értettem, amit anyáék mondanak, csak én nem mondtam semmit, mert még nem tudtam beszélni sztem. Szóval ezen is sokat filóztam, hogy a gyerekek valójában mindent megértenek, amit beszélünk, csak nem tudják kifejezni magukat? Ez már sose derül ki, mégis ezt tartom úgy, mint az első emlékem.
2016. máj. 26. 15:06
Hasznos számodra ez a válasz?
12/41 anonim válasza:
Nekem 2 éves koromból, a keresztelőm. Az unokatesómmal együtt kereszteltek (egyidősek voltunk, együtt is nőttünk fel egy ikerház két felében), egymás szülei lettek a keresztszüleink. Emlékszem, hogy mondta a pap, hogy akkor a keresztgyereke legyen mindenki ölében. Nem volt kedvem anyu öléből kiszállni, anyu meg azt hitte, nem értem, és mondta, hogy üljek át. És akkor helyet cseréltünk az unokatesómmal.
Nem tudom, miért pont ez, nem is kellemes, de nem is kellemetlen emlék.
2016. máj. 26. 15:32
Hasznos számodra ez a válasz?
13/41 anonim válasza:
Nyár volt,óvodában voltam.A nagy hársfa alatt hosszú asztalnál lehetett gyurmázni.Sógyurma volt előttem sima natúr színű és rózsaszínre színezett.Na ezt a rózsaszínűt titokban szopogattam,és arra is emlékszem, hogy akárhányszor sógyurmáztunk az oviban, mindig a rózsaszínűt nyalogattuk a barátnőmmel, merthogy sokkal finomabbnak tartottuk,mint a fehéret.Szintén nyár az oviban:kint az udvaron,már narancsosan süt a nap,de nagyon hideg van,fázom az ujjatlan fehér alapon hímzett gesztenyékkel díszített fodros ruhámban,ezért vadul forgok egy közlekedési jelzőtábla körül(kis kreszpark volt az udvaron)Anyukám azt mondta azon a nyáron lettem 3 éves.Úgy kerültem narancsos napsütésnél oviba,hogy anyukám óvónéni volt,és aznap ő lehetett az ügyeletes,amikor is fél hatra járt dolgozni és hát vitt magával.
2016. máj. 26. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
14/41 anonim válasza:
Fényképésznél vagyok és nagyon nagyon félek, mert hátra kell menni valami elég sötét helyre, ott meg villog a vaku és félek tőle, nem értem mi ez és miért kell ezt, sírok és szorongatok valami plüss kutyát, amit a kezembe nyom egy idegen ember, akitől félek, hiába van ott anyu is.
Ez a második szülinapomon történt a fényképésznél, ma már mosolygok a sírós fotók láttán az albumban :)
Arra is emlékszem, milyen jó érzés volt utána kilépni a fényképésztől a napfényes utcára és hogy megcsillan a nap a kék szandálomon.
Emlékszem hogy hol volt ez, melyik utca, stb, pedig 30 éve nincs ott fényképész.
2016. máj. 26. 15:52
Hasznos számodra ez a válasz?
15/41 anonim válasza:
1 éves voltam, mamáéknál a tata ölében ültem és a fejem felett széthúzta az ilyen szivárványszínű rugót, csodáltam, nagyon tetszettek a színek :)
2016. máj. 26. 16:18
Hasznos számodra ez a válasz?
16/41 Vilcsianyuja válasza:
Olyan másfél éves lehettem, anyuval meglátogattuk aput a laktanyában. Akkor volt katona. Emlékszem magára az útra, arra, hogy a kis négyszögletes jénaiban gesztenyepürét vittünk neki. Emlékszem valami kantinféleségre, ahol találkoztunk vele. A kis jénai még mindig megvan, és mindig ez az emlék ugrik be róla, anyu meg bizonygatja, hogy arra nem is emlékezhetek :) Ez a legkorábbi emlékem, de nagyjából 2 éves korom utánról nagyon sok emlékem van.
2016. máj. 26. 18:08
Hasznos számodra ez a válasz?
17/41 anonim válasza:
Hat ha hiszitek ha nem, en emlekszek arra, hogy egy zold babakocsim volt es bemasztam a babakocsiba es elaludtam, megkerdeztem anyamat, h tenyleg zold babakocsim volt? Meg arra is emlekszem, h a huto helyen volt tarolva. Akkor meg nem volt hutonk...amugy nem tudom mennyi idos lehettem, anyam le volt sokkolodva, hogy emlekszem ra.. :)
2016. máj. 26. 20:41
Hasznos számodra ez a válasz?
18/41 anonim válasza:
2 éves voltam, ezt csak onnan tudom tudom mert abban az évben halt meg az apai nagypapám. Ez az egy emlékem van róla. Mi már városban laktunk, meglátogattuk őket a falun a szülői házban. Ahogy megérkeztünk kiszálltunk a kocsiból odarohantam hozzá, felkapott megölelt megpuszilt és a nyakábam vitt be az udvarba. És nagyon sajnálom a fényképeken kívül csak ez az egy emlékem van róla :(
2016. máj. 27. 00:04
Hasznos számodra ez a válasz?
19/41 anonim válasza:
2 éves voltam és befulladtam.Arra emlékszem hogy anyukám pizsamában egy meleg takaróba bugyolált,és mentünk a trabival be a kórházba.Arra is emlékszem,hogy fáztam a rácsos ágyban mert nem adtak takarót,meg arra hogy reggelire kockasajt volt kiflivel.Arra is emlékszem,hogy mikor hazaengedtek,akkor kaptam egy babát,egy kis mózeskosárban.
2016. máj. 27. 07:44
Hasznos számodra ez a válasz?
20/41 anonim válasza:
Kicsivel két éves korom előtt, a szüleim elmentek a testvéremmel nyaralni. Még nem volt telefon a nagyiméknál, ezért valahol a faluban minden este felhívtak engem. Ez a legkorábbi emlékem, és hogy mikor hazajöttek a nyaralásból kaptam egy babát, akinek a Vera nevet adtam. :)
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: