Meddig elfogadott a cumizás egy kisgyereknél?

ez egy nagyon szubjektív kérdés...

nekem a nappali cumizás max 1 éves korig, az éjszakai meg kb. 3-4 éves korig elfogadott, legalább is én eddig engedtem/fogom engedni a lányaimnak (most 2 éves a nagyobb már csak éjjel cumizik de ahhoz még igényli).

Én egyébként nem látom hogy olyan sok cumis gyerek rohangálna, sőt, ahogy egyre trendibb kezd lenni ez a kötődő nevelés, és még 3-4 éveseket is pislogás nélkül ciciztetnek az utcán, úgy a cumi inkább háttérbe szorul, a szoptatás fanatikusok félnek hogy cumizavaros lesz a gyerek a cumitól és 2-3 évesen már úristen nem fog szopizni ha cumit adnak neki..

na de erről ennyit. ki mit vesz észre, kit mi zavar...téged gondolom zavar a cumi (akár tudat alatt) kedves kérdező, azért kérded...én is kérdezhetném meddig elfogadott hogy óvodás korú gyerekeket szoptatnak. De nem teszem :) unom már hogy mindenki más dolgába szól bele.

Kultúra(társadalom)függő, korszakfüggő dolog. A rám bízott gyerekeket három évesen fokozatosan szoktatom le cumiról, ha még nem vált meg attól. Óvodában a magyar kisgyermekek jó része nem tartja "nagyfiúsnak, nagylányosnak" a cumzást középső csoportban, illetőleg négy évesen. Vannak közösségek hazánkban, ahol már a három éves gyermektől is furcsálják.

De ettől még titokban, vagy pl alvás során kortalan lehet a cumizás. Ezt nem látom egzakt módon eldönthető kérdésnek, inkább korszaktól társadalomtól függő puszta szokásnak.

Ettől függetlenül a legtöbb dolognak, így a cumizásnak vannak egzakt és szubjektív előnyei, valamint egzakt és szubjektív hátrányai, ezekkel nem árt számolni.

Pl egzakt hátránya lehet a hozzászokása a cumizó gyermeknek, tehát ha épp elveszíti a cumiját, megrongálódik a cumija, akkor átmenetileg érzelmi hiányt él át sajnos, hiába tudja a szájába venni az ujját. További hátránya lehet a cumi anyagának természetellenes volta.

De pl a modern, bizonságosra kialakított (nem elharapható stb) cumi előnye, hogy helyettesíti az ujjszopást, ennél fogva a fogsor torzulása legalábbis ennyiből megelőzhető, valamint egy cumit praktikusan gyakrabban lehet tisztán tartani, mint a gyermek ujjait (a kisgyermek rendszeresen megfog, belenyúl minden féle anyagba, kétpercenként meg nem praktikus kezet mosatni vele), ugyanakkor szerencsére a cumi is OLYKOR piszkos lesz, annyi meg kell is a kisgyermek immunrendszere edzésére, míg a folyton piszkos ujjai adott esetben túl nagy terhet jelenthetnek az immunrendszere számára, főleg a bélférgesség egyik tipikus okozója az ujjszopás, pl homokozóban.

Ellenben az ujjszopás előnye a természetessége és hogy kevésbé okoz érzelmi függést, mint egy mesterséges, egyúttal számára vonzó tárgy (cumi).

"az ujjszopás előnye...hogy kevésbé okoz érzelmi függést"

Na ez nagyon nem igaz!

Én nem azt írtam , hogy nem okoz, hanem hogy (talán) kevésbé okoz!

Nyilván -lévén szó kisgyermekkorról- a száj az egyik legfontosabb erogén zóna ilyen életkorban - Freud szavaival élve.

De arra kérlek, a lényeget nézd az írásomban, mellőzve a szőrszálhasogatást. ;) Köszi megértésed. :)

Az előző vagyok, ma eszembe ötlött, hogy egy ponton félreérthettél, lehetséges, h nem elég pontosan fogalmaztam. Ahogy említettem, lényeges tényező az addikció tekintetében, h míg az ujj kéznél van a gyermek számára, addig a cumija elveszhet, megrongálódhat. Tehát amely ponton félreérthettél, azon a ponton aként pontosítom meglátásom, hogy bár az ujjszopástól, cumitól is függ a gyermek (ki melyiket szokja meg, vagy mindkettőt), de a cumi "elveszíthetősége, megrongálódhatósága" révén (legalábbis) ENNYIBŐL hátrányosabb függés.

(Más kérdés, h ezek természetes függések, egy bizonyos életkorig, bár az anyatejjel szoptatás ideje és minősége nagyban befolyásolja a későbbi ujjszopás- ill cumifüggőség súlyát, na meg a tinikori és felnőttkori pszichés orális fixációk mikéntjét.)

Fentebb, a hosszabb bejegyzésemben felsoroltam pro- és kontra érveket mindkettő kapcsán, tehát ennél is összetettebb e kérdéskör.