Hogyan lehetnék ujra motivált? Kicsit belefáradtam az egészbe

Irreális elvárásaid vannak a gyerekeddel szemben. Egy bölcsiskorú /talán említed, hogy 2 éves/ gyermektől nem lehet még elvárni azt, hogy tisztán beszéljen, az sem baj, ha még egyáltalán nem beszél, ebben nincs lemaradva. Az pedig, hogy nem épít, csak rombol, megint életkori sajátosság. Az én most 3 éves, makkegészséges, szuperokos fiam tavaly ugyanilyen volt. Nem beszélt, rombolt, tombolt, ha a lakáson kívül voltunk. Most folyamatosan beszél, abszolút szépen, érthetően, le sem lehet lőni bár nem baj, imádom hallgatni. Mostanra kezd belejönni az önálló játékba, és tud már viselkedni, ha előtte átbeszéljük, hogy mit kíván az adott helyzet.

Elhiszem, hogy belefáradtál. De nekem egy picit úgy tűnik, mintha nem tisztelnéd a gyermeked eléggé. Azt az embert, aki a te gyermeked. Egy 2 éves kisember, aki most rombol, őzik, és téged igényel a játékhoz. Add meg neki, közben pedig tisztelve szeresd! Persze, ha további fejlesztésre szorul, kutyakötelességed elvinni, nem mondhatod azt, hogy belefáradtál, nem viszed sehová! Az édesanyja vagy! Gondolkozz már egy kicsit!

Egyrészt a gúnyolódást nyugodtan kérd ki magadnak. Másrészt ez a 2 éves kor ilyen, elég fárasztó, átmeneti kor.

Hagyj abba mindent, kivéve a tsmt-t, ezt most nagyon komolyan írom. Aztqn ahogy erőre kapsz, kezd el vele jqtszóra menni, mesélni neki, építeni vele, de a torna maradjon. Tudom, hogy most azt hiszed, nem segít, de fog. Addig is hadd nézzen mesét a tv-ben, amíg te pihensz, vagy mást csinálsz. Adj magadnak egy kis időt, hogy erőre kapj, szedj vitamint, főled D-t, és vasat. Legyen ez pl. 2 hét, aztán már ndent másképp látsz.