Elmért ütés, mi a megfelelő reakció ilyenkor?
Viccesen néha rápaskolunk a pelenkás popsijára (21 hónapos), ezen jellemzően nevet.
A férjem pelenkázta, ő "megszökött" csupasz hátsóval. Viccesen ugyanúgy rápaskolt a fenekére, ahogy megszokta, de a csupasz bőr érzékenyebb, ezért sírás lett a vége.
A férjem azonnal rájött, hogy hülyeséget csinált, nem gondolta végig, megölelte, bocsánatot kért tőle és vigasztalgatta.
Van már teendő ilyenkor?
Nem volt szándékos a dolog, a férjem nem mérte fel rendesen, hogy ami vicces fenékpacsi pelenkában és ruhában, az fájdalmas ütés meztelen hátsóval.
válasza:Ne csináljatok ebből ekkora ügyet, a férjed bocsánatot kért, megvigasztalta, ennyi. Ez kb. olyan szituáció, mint amikor véletlenül rálépünk egymás lábára, vagy amikor a gyerek tökön könyököli apát. Fáj, fáj, de nem szándékosan okozott fájdalmat. Engem egyszer a férjem szemen bokszolt, mert nem mérte fel, hogy el fog találni, egyébként csak hülyéskedtünk. Na az ritka rossz volt, de szerintem ő sokkal rosszabbul érezte magát tőle.
Különben nálunk is már volt olyan, hogy a gyerekhez úgy sikerült véletlenül hozzáérni, hogy az fájt neki, pedig előtte milliószor csináltuk ugyanazt, és akkor nevetett rajta, aztán egyszer rosszul sikerült, és nem volt vicces. Hát na, ilyen megesik.
válasza: válasza:Szerintem is az a megfelelő reakció az hogy jelezzétek a gyerek felé hogy nem szándékos volt, hanem véletlen és a bocsánatkéréssel jó példát is mutattok neki, hogy hasonló helyzetben ő is megfelelően reagáljon.
Lelki sérülést ez nem tud okozni, elfelejti hamar. Az állandó és tartósan fennálló szándékos lelki és fizikai bántalmazás okozhat ilyet, nem ez.
Ok, akkor megnyugodtam. Nem verjük a gyereket, ez volt a második "hülyeszülő" baleset. Egyszer én hoztam ki a szobájából, még kómás voltam, elméretem a távolságokat és bevertem a fejét az ajtófélfába. Szerencsére nem kapott nagyot, nem is sírt, csak meglepetten nézett, meg én is, hogy mi koppant.
Gáncsoltuk is el, úgyhogy nem volt szándékos, csak nem vette észre, hogy útban van a lábunk és átesett rajta. Ugye oldalra néz, előre megy, akkor valamin át fog esni.
Igen,az apján tökön térdeli napi kétszer, úgyhogy egyelőre ő ver minket :) Vagy másik hülye szokása kimerevített mutatóujjal szemen bökni valakit. Már lassan mindenkinek heges a szaruhártyája a tág családban miatta.
A fenti kérdés csak azért merült fel bennem, mert ez hasonlított leginkább a gyerek szemszögéből agresszióra, bár tényleg nem annak volt szánva. Gondolom a hanghordozásból csak hallotta, hogy a "na, kiskópé, meglógunk, meglógunk?" nem fenyegető magatartás volt az apja részéről.
Rákiabálni se szoktunk, csak határozott hanghordozással és összeráncolt szemöldökkel szólunk rá, ha tilosban jár. Kiabálás egyszer volt, amikor fejest akart ugrani a kanapéról, de ott kifejezetten az volt a szándék, hogy megijedjen és megtorpanjon, amíg odavetődünk és elrángatjuk onnan. Ha átfordul a karfán, biztos a nyaktörés.
További kiabálásokat egyéb életveszélyes szituációkra tartogatjuk, amikor ezzel kvázi a testi épségét mentjük.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!