Mit tennétek ebben a helyzetben?

Első körben a lányodnak magyarázd meg valahogyan, hogy ilyenkor minden esetben szóljon a tanárnak. Akkor is, ha akkor éppen nem lehetséges, de az első adandó alkalommal. Tudom, miről beszélek, a fiam is ilyen mulya tud lenni, hogy elvesznek tőle valamit, és amikor kérdezem, hogy a tanítónéni mit szólt erre, akkor közli, hogy hát éppen nem tudott neki szólni. De ezt mindig, minden alkalommal. Magyarán sosem szól, aztán a sokadik ilyen alkalomnál elfogy a türelme, és robban. Úgyhogy most próbálom arra trenírozni, hogy igenis szóljon a tanítónéninek, ha ő maga nem tudja szavakkal megoldani a problémát.

De persze, te is jelezheted a tanítónőnek, hogy mi történt, majd ő biztos elbeszélget a kislánnyal, illetve a tiéddel is, hogy ilyen esetben mit lehet tenni. A gyereknek, illetve a szüleinek nem szólnék, ez sosem sül el jól, nem is dolga senkinek más gyerekét nevelni, és az sem szokta jól kivenni magát, ha valaki elmegy az adott gyerek szüleihez panaszkodni, elvégre ők ugyanúgy nincsenek ott, mint te, nem tudnak mit csinálni. Itt a pedagógus az, aki tehet valamit, ezért vele kell megbeszélni, hogy mi a probléma, és hogy hogyan lehet kezelni.