Muszaj majd a gyerekkel jatszoterezni, gyerekdalokat hallgatni? Nem lehet csak ugy szimplan bevezetni a mi kis eletunkbe?
Most varjuk az elso babankat, terveztuk, hatter, eletkor, gyermek utani vagy megvolt, nagyon orulunk neki mindketten. Viszont nem tudom magam mintaanyanak elkepzelni, aki jatszora viszi a gyereket, jatekokat vesz neki, gyerekdalokat tanit, naponta tobb orat jatszik a gyerekkel, korulotte forog az elete.
Edesanyam szerint foglalkoztatni kell a gyereket, le kell kotni mindig valamivel. O turelmes volt velunk, rengeteg fejleszto jatekot, feladatot adott, megtanitott koran irni, szamolni, rengeteg verset tanitott.
Egyik baratnom is anyuka, nala is a gyerek az elso, sokat foglalkozik vele.
Szeretnek en is sokat lenni a gyerekunkkel, de calahogy inkabb ugy kepzelem, hogy o erkezik meg a mi eletunkbe. Szeretnem, ha magaban is eljatszana, ha nem kellene fura gyerekdalokat hallgattatni vele, stb. En nem tudom azt elkepzelni, hogy folyamatosan azzal foglalkozom, hogy mindig legyen mit csinalnia, mint ahogy anyukam csinalta.
Mit gondoltok ezekrol? Szerintetek mennnyi idot kell naponta aktivan foglalkozni a gyerekkel, amikor csak jatszotok?
Szegeny gyerek ...
Igen, kell vele foglalkozni, megpedig 24 oraban!
Es igen, gyerekdalokat kell hallgatnia nem pedig kemeny rockot, es mondokakat, nem hiradot!
A jatszoterre is kelll vinni , vagy megis mit akarsz vele csinalni?? Fozni, kotni, kerteszkedni ? Eleg furan gondolkodsz!
a gyereknek az élmény az, ami előbbre viszi és fejleszti
ösztönös kíváncsisággal jönnek a világra, ezt ingerszegény környezettel nagyon nem tanácsos kioltani belőle
folyamatosan ösztönözni kell újabb és újabb ismeretek szerzésére, hogy kíváncsisága ki legyen elégítve, különben egy befarcolt gyerekké válhat és céltudatlan felnőtté
ha naponta javarészt ugyanabban a szobában/házban van, ugyanazokkal a játékokkal, abba még egy felnőtt is beleőrülne, vagy hogy nem neki való eseményekre viszik
Minden gyerek más.
Vannak olyanok, akik esznek, alszanak az elején, észre sem lehet venni őket. Meg olyanok, akik nem olyan alvásigényesek, vagy hasfájósak, vagy valami más bajuk van és sokat sírnak, sok foglalkozást igényelnek már az elején.
Később is van olyan, aki szépen el tud játszani a szőnyegen, kiságyban nézegeti a lábát, meg a játékait, meg olyan is, aki ennél komolyabb figyelmet igényel.
Ez nagyon attól függ, hogy milyen lesz a babád természete. Lehet neked akármilyen elképzelésed, de azt azért ne felejtsd el, hogy Őt Ti akartátok. Ti vágytatok rá és hoztátok a világra. Nem kell a rabszolgájává válni, de az, hogy vágyik a közelségetekre, veletek akarja megosztani a játékait, élményeit, az természetes, hisz neki még évekig az anyukája, meg az apukája a világ közepe.
A mondokàzàs a beszéd és memoriafejlődés miatt fontos. Egyszerű szavak dallamosan. A gyerekdalok szintén.
A "felnőtt" zene szàmukra még nem érthető. Sokszor a gyorsasàga miatt ami nekünk fel se tűnik. Más tempóban beszél egy felnőtt mint egy gyerek.
A játszótér a motorikus és finom motorikus mozgásfejlődés valamint a korai szocializálódás miatt fontos. A legtöbb jàték fejleszt is egyben. Mondjuk ha van egy komplett mini jàtszótér a kertben akkor nem kell olyaj ssűrün menni.
Ha nem kertes házban laktok, a játszótér az egyetlen olyan hely, ahol a gyerek viszonylag szabadon szaladgálhat, ahol kúszhat-mászhat, fejlesztheti az ügyességét, és ingyen van. Az ilyen szabad mozgás és kiabálási lehetőség létfontosságú a kisgyereknek. Amíg gyerekközösségbe nem kerül, itt találkozik először a külvilággal, itt kell először interakcióba lépnie más gyerekekkel, itt alakulnak az első barátságok, ezért nagyon fontos még akkor is, ha amúgy van kertetek.
A gyerekdalok is egész mások, mint amit a felnőttek hallgatnak. Nem kell feltétlenül olyan hallgattatni vele, ami neked nagyon nem tetszik, és tényleg sok igénytelen alkotásba lehet belefutni, de a pentaton népdalok, a modern előadók közül pedig Gryllus Vilmos vagy Halász Judit dalai nekik szólnak, ők is tudják őket énekelni, és egy felnőttnek is élvezetesek.
Igazad van, hogy a gyerek érkezik az életetekbe, nem kell folyamatosan csak és kizárólag vele foglalkozni, de azzal, hogy megérkezik, a ti életetek is gyökeresen megváltozik, mert párból család lesztek. Itt lesz egy kicsi, kiszolgáltatott kis lény, aki akár akarjátok akár nem, fenekestül fel fogja forgatni az életeteket, és egyszerűen muszáj lesz hozzá alkalmazkodni. Persze megteheted, ahogy nekem is teszi néhány ismerősöm, hogy nem foglalkozol a gyerek napi ritmusával, akkor viszed magaddal és oda, ahova s amikor neked kényelmes, de nagyon hamar látni fogod, hogy mindenki jobban jár, ha pl. a délutáni alvás idejére vagy késő estére nem szervezel programot vele, mert az csak nyűglődés mindenkinek.
Szerintem egy családban mindenki egyformán fontos. A felnőttek és a gyerekek is. Úgy kell az életet szervezni, hogy senki ne érezze magát háttérbe szorítva, de egészséges lelkű felnőtt emberek fel tudják dolgozni, hogy a gyerek igényei előbbre valóak az ő igényeiknél.
Szia!
Én értem miről beszélsz... :) Én sem vagyok az az egész nap csak a gyerekkel foglalkozó anyuka. Pedig imádom, ő a mindenem, de azért önállóságra is nevelem. El van magában is, szépen eljátszik, ha az apjával fáradtak vagyunk és ledőlünk egy órára pihenni hévégén, tiszteletben tartja. Tudja, hogy ami őt leköti játék az nekünk már nem annyira érdekes, ezért próbálunk olyan játékokat kitalálni, amivel vagy el van egymaga vagy nekünk is szórakoztató. pl: vett magának a zsebpénzéből Monopoly juniort. Nagyon szuper. Szoktunk Fekete Pétert játszani, memóriázni. Szereti ezeket. Mostanában egyre többször színez. Szoktam neki csinálni foglalkoztató lapokat. pl: Rajzolok pici tárgyakat, amiket ki vágok, rajzolok egy másik lapra kis négyzeteket és megkérem, hogy tegye fel úgy a lapra a kis tárgyakat, hogy ne lógjon ki a vonalból, vagy ragassza fel. Újságból tépjen ki olyan ételeket amiket szeret és ragassza egy papírra. Finom motorikát fejleszt, az iskolában könnyebb lesz majd írni tanulni. Ilyenekkel egész jól el van. És mindig kiteszi a hűtőre és ezzel várja haza Apát, büszke rá. Töltök le neki nyomtathatós fejlesztőket, színezőket és ezt is odaadom neki. Fejleszti is meg van idő főzni, takarítani.
Ha nincs "lemozgatva" nem tudom leültetni ilyeneket csinálni. Olyankor próbálom bevonni abba, amit épp csinálok. Mondjuk ez jobban akkor ment mikor kisebb volt (most 6 éves, nagycsoportos) pl: porszívózás, felmosás, portörlés. Most inkább a vagdosás, pucolás érdekli. Ezt is hagyom neki, de tudja, hogy csak akkor lehet ha ott vagyok én is.
A játszótér meg szerintem jó dolog. Mikor még csak pár hónapos volt és nem tudott játszani csak ülni a babakocsiban, akkor is vittem rendszeresen. Jót tesz neki szerintem a társaság, hogy lát maga körül gyerekeket is nem csak a szüleit/nagyszüleit. Meg eleve kint van a levegőn. Később lemozogja magát, könnyebben bírsz vele otthon te is. Gyerekdalokat kezdetben énekeltem neki, de nem volt oda érte :D Amit oviban tanul elég az szerintem. Mondóka szintúgy. Bár van egy mondókás könyvünk. Egyébként szerintem irritálja ha éneklünk akár én akár Apa mert mikor csak dúdolunk is valamit egyből szól, hogy hagyjuk abba. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!