Hogyan segíthetnék elsős kislányomnak? A szívem szakad meg érte.

Nehéz ügy.... mert muszáj valahogy megtanulnia, hogyan álljon ki magáért. Az én lányom is állandóan stresszelt, hogy ki lesz a barátja, ki fogja szeretni stb, én azt mondtam neki, hogy hiába megy egy osztályba az egyik kis barátnőjével, ne csak vele foglalkozzon, hanem próbáljon meg minél többekkel barátkozni. Néhány nap után ő maga mondta, hogy anya tök jó, minél többen vagyunk barátok, annál mókásabban telik a napunk.

Úgy veszem észre, hogy szerencsére a tanító nénik is odafigyelnek pláne így az elején, hogy sok közös játékalkalom legyen, ne csak szabadon eresszék őket aztán ahogy alakul a dolog.... de akkor is meg kell tanulnia, hogy hogyan viszonyuljon az ilyen helyzetekhez. Próbáljon meg kapcsolódni, ne hagyja magát lerázni ilyen könnyen.

Én azt javaslom, próbáljatok több közös dolgot szervezni sulin kívülre, pl együtt játszóztok tanítás után, elhívjátok néha egy délutáni játszásra stb hasonlók. Beszélj anyukával, hátha vevő az ötletre.

Esetleg a tanító nénivel is beszélnék, hogy úgy tűnik a kislányod kezd perifériára szorulni, ő mit javasol, mit lehetne tenni... hátha picit odafigyelne, hogy kapcsolódási pontot teremtsen, erre páratlan számú gyereknél azért vannak pedagógiai stratégiák...