Nektek mennyit segít otthon a házimunkában a párotok?

Nekem is szerencsém van a párommal, mert úgy is megcsinálja a takarítás felét, hogy én itthon vagyok a gyerekkel, a másodikat várom, és nem dolgozom. Mert nem érzi úgy, hogy az én napi feladatom minden a gyerek mellett, hanem úgy érzi, hogy csak azért nem elvárás velem szemben a takarítás, mert épp fizikailag itthon tartózkodom. Ez nem jelenti azt, hogy kihasználom őt, teszek-veszek én is, de nem dőlök a kardomba, ha heti egyszer összeporszívózik, vagy ha ő tesz rendet a konyhába főzés után. Teljesen természetes dolog. Közös feladatok ezek.

Nem segít, hanem megcsinálja ő is azt, amit meg kell csinálni. Igaz, ő lényegesen később veszi észre, hogy valamit csinálni kellene, de ha említem, hogy ezt vagy azt kéne csinálni, akkor megcsinálja. Pl. kimegyek mosogatni, neki meg szólok, hogy jó lenne, ha kiporszívózna meg felmosna, akkor teljesen természetes, hogy megcsinálja, mert meg kell csinálni, csak magától nem jutott eszébe. De sosem gondoltam azt, hogy ő ezzel nekem segít, hanem egyszerűen mindketten elvégezzük azt, ami ahhoz kell, hogy ne retekben éljünk.

Semmit, vagyis a nagybevásárlást elintézi hetente. Soha nincs itthon, pedig én is dolgozom, mellette mindent én csinálok, szülőikre járok, hozom-viszem a gyerekeket mindenhová. Pont most sokalltam be, szeretnék elválni. A gyerekeknek ez nem lesz rosszabb, mert nem fogják kevesebbet látni, én meg nem fogok bosszankodni és állandóan reménykedni, mikor lesz 2 szabad óra a családra.