Rosszul nevelem a gyerekeimet, és emiatt kétségbe vagyok esve, mit tehetnék?
A fiam 5 éves. Elég nehéz eset, nagyon akaratos, és beszédértési zavara van. Sokat járatjuk foglalkozásokra, sokat fejlődött, de az óvodában mégis mindig hallgatjuk, hogy kezelhetetlen, hisztis, kb. fél évente járunk a nevtanba miatta.
A lányom 7 éves, szeptemberben kezdte az iskolát, sajnos nem nagyon megy neki, de még a tanulás hagyján. Nem nagyon sikerült beilleszkednie, a gyerekek nem szeretik, a tanítónő sem. Most már ott tartunk, hogy beültették az osztály legrosszabb gyereke mellé a hátsó padba, futottak még kategória. Év elején még kedves volt, bár állítólag a többiekhez képest nagyon le volt lassulva. Most már szemtelen, kezelhetetlen, felesel.
Én tényleg nem tudom, hogy mit rontottunk el. Együtt vagyunk a férjemmel, nem iszunk, nem verekszünk, nem veszekedünk.
A kisfiam kedves, imád bennünket, csak ne kérjek olyat, ami neki nehéz. Ha ilyet kérünk, akkor semmi sem használ, nem csinálja, csak hisztizik. És persze sokszor olyan házi feladatot kap.
Én már eljutottam oda, hogy akkor nem kérem, de pl. a férjem csak ragaszkodik hozzá, és ilyenkor órákig megy a bőgés.
Ilyenkor persze a lányom másnap már hozza a beírást, hogy valami rosszat csinált. Tudom, hogy ez nem tesz jót neki, de a kicsire sem hagyhatok rá bármit. Na meg ez nem mentség mindenre nála sem.
válasza:A tankönyv-összeragasztós kislány:)?
Szerintem vegyétek lazábban a dolgokat! Én jó tanuló voltam, szorgalmas, középső lányom közel sem. Másban jó. El kell fogadnunk.
válasza:A lánnyal a férjem tanul, a kicsivel én szoktam csinálni a logopédiát, fejlesztéseket, gyógytornát. Már, ha csinálja, mert sokszor megmakacsolja magát, és akkor napokig semmire sem lehet rávenni. Hogy hogy lehetne a hisztiket kezelni, arra nagyon jó lenne rájönni, mert még az óvónők sem tudják, szabályosan rettegnek tőle, amikor rossz napja van.
Az iskolaváltáson gondolkodom én is erősen, de félek, hogy ott sem menne jobban a beilleszkedés. Már gondolkodom, hogy a kicsit hordom eleget pszichológushoz, lehet, hogy a nagyot is el kéne vinni. Vagy engem.
válasza:Ah nagyon sajnálom ami nálatok van.
Szerintem tipikus talán mindkét gyerekednél, de lányodnál föleg, hogy figyelmet akar, és mivel ezt másképp nem tudja elérni, így rosszasággal éri el. A másik, hogy nincsenek határaitok. A gyerekek úgy müködnek, hogy mindig a határig feszítik a dolgot. De ahol nincs vagy laza határ van, ott a gyerek nem tudja mit tegyen ésmindent megpróbál.
Az elsö és legfontosabb, hogy a gyerekeket soha de sohe ne minösítsd!A gyerek soha nem rossz, nem buta és nem hülye!!!! Lehet butaságot csinál, vagy rosszaságot csinál, de NEM ROSSZ, NEM BUTA! Èrzed a külömbséget? Minösítsd a tettét és ne ö magát.
Pl: a gyerek széttépí valamit amit nem lehet: ekkor nem ROSSZ, Hanem rosszaságot tett. Szid meg, de ne ejtsd ki a szádon, hogy ROSSZ. Minösítsd a tettét, mond el, mekkora butaságot tett, milyen rossz ez, de Ö maga NEM ROSSZ.
Ha a gyereket minösíted(és szerintem nálatok mindkét gyerek erösen beállt arra, hogy ök rosszak, buták), akkor azzal fog azonosulni, így ö maga is azt gondolja, hogy ö buta, vagy rossz és ennek akar megfelelni mindig.
Másik, hogy legyenek határok, éles látható határok.
Elöre figyelmeztesd öket. Ha látod, hogy valami bekövetkezne akkor: HA kisfiam ezt megteszed akkor ez és ez lesz neki a következménye!!! Ès ahogy megtette(mert elöször megfogja tenni), abban a pillanatban(és ekkor már nem szabad könyörögni) betartod az igért következményt/büntetést!
DE!A büntetés és a bün függjön össze! Ha a gyerek széttép egy kedves mesekönyvet amit nem szabad akkor a legrosszab, ha megvered, vagy pl tv tilalmat vezetsz be. Ekkor a legjobb megoldás, ha jól leszídod, megmutatod neki, hogy ez miért nagy baj, miért butaság amit tett. Majd az összes könyvet elpakolod, nem nyulhat hozzá egyedül, hanem csak veled vagy ha kér egyet(ezt elég pl 1 hétig csinálni, azalatt megtanulja, hogy van hatát, és többet nem fog könyvet széttépni).
vagy pl játszik a mosdóban a vizzel a kézmosás helyett: Kisfiam ha vizes lesz a padlo, te egyedül fogod össze takarítani! Persze tovább játszik, és úszik a padló. EKkor jól leszidod, mondod neki, hogy btaság amit tett! Ès adsz egy rongyot a kezébe, amivel addig törli míg minden száraz nem lesz. Te ott állsz és addig nem engeded ki(ha nincsen hozzá szokva elöször lesz ordítás, majd 2-3 alakalom után bele szokik), ne törödj vele, ha ö is vizes lesz, majd kicseréled a zokniját.
Persze, hogy a büntetésektöl sírni fog, senki nem szereti öket. DE ha büntetés össze függ a bünnel, akkor megtanulja, hogy azt nem szabad.
Ezt a 3 tanácsot tudom adni, ha gondolod írd leöket egy papirra függeszd ki a konyhába,és te is és a férjed is éljetek vele:
- Ne a gyereket minösítsd, hanem a tettét! Nem BUTA, Hanem BUTASÀGOT TETT!
- LEgyenek éles határok, amire elöre figyelmeztesd, és mond el mi lesz a következmény(büntetés), ha megteszi. Ahogy megtette a következményt(büntetést) tartsd be.
-SOha ne üsd meg! Nincsen értelme, és ahogy a férjedet sem ütöd meg, így a gyereket sem kell.
+ egy tanács, Lehet egy elismerés táblázatot csinálni. Ha van nehézség a mindennapokban pl össze pakolás. Akkor a táblázatba felvinni, ha 5x egy héten össze pakol kap egy kindertojást. Minden nap mikor össze pakolt, egy kis matricát ragasztasz a táblázatra és mikor össze gyült az 5 megkapja a beigért dolgot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!