Hogy reagálsz, amikor másfél-kétéves gyereked minden megnyilatkozásában benne van a "nem"?

rokonom viccesnek találja ezt a gyerekében, pláne amikben önmagának mond ellent, ahogy a példában is van olyasmi a középső

én kommunikációs tréningen tanultam, hogy soha ne vitatkozzunk, mindig nyugtázzunk és csak azután fejtsünk ki véleményt, voltak akik kipróbálták az anyaságban és meglepődtek, hogy így könnyebb a gyerekkel(amúgy üzleti tréning volt)

én még nem tudom hogy fogom lereagálni, nem tart még itt a kicsi, de azt tudom, hogy nem engem akarna ezzel idegesíteni, nem ez a szándéka.viszont eléggé provokatív dolog ez amúgy részmre, sokszor vagyok humoros, vicces, akit kenyérre lehet kenni, ugyanakkor hirtelen, lázadó is. valamint szorgalmazom, hogy barátja is legyek majd a gyereknek, de kétlem hogy ilyen szintű beszélgetésbe én jóízűen bele tudnék menni..

A fiam 2 éves, nem mond mondatokat de a Nem-et nagyon tudja.

Mindenre nemet mond még akkor is ha amúgy az igenre gondol.

Pl: Éhes vagy? válasz: Nem. De azért meg a konyhába és enne.

A feleségem egy időben még nem az elkerülő technikát alkalmazta, hanem a tiltást. "Ne lépj bele a sárba!" És nem működött.

Én meg azt mondtam a gyereknek, hogy "kerülje ki a sarat".

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ha én viszem az oviba, inkább gumicsizmát adok rá, és megengedem, hogy belelépjen az alacsonyabb tócsákba :-)

Mágikusan jó hatása van ennek. A puccos szülők a többi gyereket össze-vissza rángatják és szidják emiatt (a drága cipőt féltve) - neki meg apa megengedte. Ezek miatt az apró trükkök miatt nekem hamarabb, és magyarázat nélkül szót fogad, mint az anyjának. Illetve már előre megkérdezi, hogy apa, ebbe beleléphetek? Tudja, hogy nyomós ok nélkül nem tiltok dolokat neki.

Na, ebben a korszakban tanulta el az én fiam is a nem-et, a feleségemtől. Aztán ő is átvette a buddhista türelmemet a gyerekkel kapcsolatban.

De aranyos vagy, megsimogattad a macit!

Nem megsimogattad!

Rendben!

Engem nem zavar. Csak mosolygok rajta.

Ha pl nem akar öltözni, akkor közlöm vele, hogy nem gond, maradunk itthon.

Ha nem akar enni, az sem gond, megeszem én mindet. Ez a 2 évesemnél mindig bejön, villámgyorsan meggondolja magát.

7-es ez a pozitív gondolkodásban benne van felnőtten is így kellene fogalmazni, élni

a gyerekek még tudják és nem is értik, ahogy amúgy az emberi agy sem..ha azt mondogatod, gondolod hogy mit nem akarsz, az agyad simán annak veszik, hogy akarod(a nem szót nem érti) és tudatalatt be is vonz mindent magának.

így szegény a szegény, így gazdag a gazdag..