Párom és én másként gondolkodunk a gyermeknevelésről, szerintetek melyik a helyes?

A te, valamint nejed közötti liberalizmus KÖZÖTT van a megoldás. A gyereket valóban tisztelni kell, és teljesen felesleges megütni, az csupán kényszeres megfelelést vált ki belőle, már amikor épp nem dacot. Tehát értelmetlen az erőszak legenyhébb formája is.

Viszont, valóban szükséges a fegyelmezés, de vannak fokozatok: előbb elmagyarázni a gyereknek (a babának is), mit miért kell csinálni.Már a babák is sok mindent értenek, már olyankor is, amikor még nem beszélnek - sőt, a magzat is már ért különféle szavakat az anyaméhben.

A KÖVETKEZETESSÉG IS fontos. Ha a leírásod megfelel a valóságnak, akkor feleséged nem elég következetesen nevel. A te meglátásod viszont feleslegesen "erőlködőbb" a kelleténél.

Büntetés: felesleges, kivéve az ignorálás (úgy tenni, mintha ne m,figyelnél a gyerekre) - CSAK INDOKOLT ESETBEN! Valamint ami büntetést én még alkalmazok, szintén csak indokolt esetben: bizonyos fajta megvonások. Amit SOHA NEM szabad megvonni a gyerektől: étel, szeretet, testi-lelki gondozás.

A gyerekközpontú nevelés az, ami szerencsére terjed. Az óvodák kb harmadára jellemző. És lefedi a fenti elveket. Ez NEM liberalizmust jelent tehát. Hanem azt, h NEM a felnőtt erőlteti a gyerekre, amit a felnőtt akar, hanem segíti kibontakozni a gyermeket, az Ő SAJÁT, szunnyadó képességei szerint.

NEM jelent ugyanakkor a gy.kp-ú nevelés: szabadosságot, kényeztetés, következetlenséget. HANEM A SZÜLŐ DÖNT BIZONYOS kérdésekben, olyanokban, melyek a gyermek életét, testi-lelki egészségét védik.

A konzervatív nevelés szemellenzős és erőszakos - azt NEM ajánlom. A liberálist SEM, mert NEM IGAZÁN védi a gyermeket és NEM ad értéket neki.

Kibontakozni egyik véglet SE engedi a gyermeket.

"Hanem azt, h NEM a felnőtt erőlteti a gyerekre, amit a felnőtt akar, hanem segíti kibontakozni a gyermeket, az Ő SAJÁT, szunnyadó képességei szerint. "

Jelenleg elsős a gyerekem, panaszkodnak a tanítónénik, hogy a gyerekek 80%-a még színezni sem tud, nem is szeret, óvodában sem kellett. A számfogalom sokuknál ki sem alakult rendesen, pedig többjük betölti a 8-at mindjárt. Viszont visszadumálnak szemtelenül, ha hívja a tanár elszaladnak...

Igen, az óvónők azt az elvet képviselik, amit te itt leírtál az utolsó kommentben. Hát itt az eredmény.

Büntetésbe tette a tanítónéni, a gyerek úgy üvöltött, mint akit nyúznak. Nem tudta mire van a büntetés. Nem játszhatott, mint a többiek. Persze ezt olyan előzte meg, hogy nagyon megérdemelte.

Tudnék mesélni. A mai gyerekek tiszteletlenek, szemtelenek, öntörvényűek.Már kisiskolás korban.

Jan 15-én

20:53-as vagyok.

KÉT korábbira reagálok:

Az egyik:

"Jelenleg elsős a gyerekem, panaszkodnak a tanítónénik, hogy a gyerekek 80%-a még színezni sem tud, nem is szeret, óvodában sem kellett. A számfogalom sokuknál ki sem alakult rendesen, pedig többjük betölti a 8-at mindjárt. Viszont visszadumálnak szemtelenül, ha hívja a tanár elszaladnak...

Igen, az óvónők azt az elvet képviselik, amit te itt leírtál az utolsó kommentben. Hát itt az eredmény."

NEM attól ilyen egy gyermek, hogy segítik kibontakozni a bennük szunnyadó képességet! De, többek között, az ellenkezőjének lehet ilyen következménye, és sok más, hibás hozzáállásnak is. Sajnos mindmáig az óvodáknak talán, ha harmadában jellemző a gyermeki képességeket kibontakoztató hozzáállás.

Nem feltételezem, hogy azt hiszed, a képesség kibontakozás butává tenné a gyermekeket. :)) Feltételezem, h vagy félreértettél valamit írásomból, vagy kötözködsz(?)

___________________

A jan 15, 20:59-es beíró bár tudatában van az általa említett, 2 évesekre jellemző vonásoknak, viszont én, ellenben kiemelem ez időszakban, tehát a nagyjából 1-3 éves kor közötti dackorszakban a felnőtt általi következetességet. Ugyanis nem csak az életveszélyes / önveszélyes cselekedeteit kell gátolni a pici gyermeknek, hanem bármi mást is, melytől messzemenően elkényeztetettség lehet a következmény.

A kérdés: mi számít ebben az életkorban elkényeztetésnek, vagy olyan hozzáállásnak, melynek ilyenfajta, káros következménye lehet? És mely nem számít annak?

Pl ami NEM számít elkényeztetésnek:

A szülő testi közelsége bármikor, amikor a kisgyermek vágyik rá, mivel NEM a bölcsőde, NEM babysitter, hanem a szülő testi közelsége az, amelyre ÁLLANDÓ jelleggel vágyik a kisgyermek. (Jó, ha minden ötödik , 3 év alatti vágyik gyerektársaságra - a többi NEM, sőt, megrémiszti, ha a szülő magára hagyja őt, idegen felnőttel, dadussal, más gyerekekkel!)

Továbbá NEM számít elkényeztetésnek, ha egy 2 évesnek engeded, h napközben kiabáljon, amikor csak jól esik neki, és vonatkozik ez a hangicsálásra / énekelgetésre is; ugrándozásra, stb. Bár ez olykor zavarhat mást, de a gyermeknevelés áldozatokkal jár. 3 éves gyermek már érti / értheti, h a kiabálás zavar mást, 3 éves korrá alakul ki alapjában az én tudat.

Viszont én tiltom a 2 éves gyermeknek azt, h bármit, amihez kedve van, elfogyasszon. És most nem csupán arra gondolok, hogy "ne rágicsáld a szobanövényt, kicsim", hanem hogy következetesen megválogatom, mikor milyen étel a neki való, eleve az anyatej, ami alapvetően, akár 2 éves korig is szükséges, sőt, 12 hós korig mást nem javaslok a babáknak (kivétel erősíti a szabályt, ha nincs teje az anyának, bár az pech... akkor tápszer).

Nem sorolom tovább, mit lehet, mit nem, a lényege a jelen hozzászólásomnak, hogy nem javaslok megengedni bármit (szinte bármit), még akkor se, ha az, adott esetben NEM veszélyes cselekedet. Mivel a dackorszakban bár részben meg kell élnie a gyermeknek az öncélú ellenkezést, viszont nem minden áron! A fejlődéséhez meg kell tapasztalnia a gátlásokat is. Az agykérgi gátlás is alakulóban van, ami a későbbieknek a késleltetésekre nézve (pl vizelet visszatartás) is hasznos, és ezt támogatandó kellenek korlátok is a gyermekeknek!

A korlát nélkül növő gyermek bizonytalanná válik. AZ ARANY KÖZÉPUTAT szükséges megtalálni! Érezze a gyermek, hogy szabad neki pl saját ötlettől vezérelve játszania, ha még ilyen pici (2 éves) kiabálnia, stb,

AZONBAN pl tudnia kell, hogy pl most este 8 ora, ágyikóban a helye, vagy pl ezt eheti, amaz most nem eheti, stb, és NEM csak a veszélyes dolgokat kell tiltani neki! Következetesnek kell lenni.

"Büntetésbe tette a tanítónéni, a gyerek úgy üvöltött, mint akit nyúznak. Nem tudta mire van a büntetés. Nem játszhatott, mint a többiek. Persze ezt olyan előzte meg, hogy nagyon megérdemelte.

Tudnék mesélni. A mai gyerekek tiszteletlenek, szemtelenek, öntörvényűek.Már kisiskolás korban."

Én úgy gondolom (és eszerint nevelek), hogy a KÖVETKEZETESSÉG az, ami elkerüli , h ilyenek legyenek a gyerekek. ÉS NEM a mindenféle büntegtetés. Csak az ignorálás és megvonások jöhetnek szóba bizonyos esetekben és bizonyos módokon - fentebb kifejtette.

Az, hogy mitől szemtelen sok gyerek, mitől ingerültebb, ahhoz SZÁMOS MÁS TÉNYEZŐT, AKÁR NEVELÉSTŐL FÜGGETLEN TÉNYEZŐKET IS meg kellene vizsgálni! RENGETEG káros tényező van a világban, és EGYRE TÖBBFÉLE, évtizedről évtizedre!

Egyre nagyobb mérvű a környezet szennyezés, a chemtrail, stb ártalmak.

Chemtrail: részben már egyes nyugati államok által NEM titkolt létezésű tevékenység, bár az okáról még mellébeszélnek, viszont kimutatható a talajban utólag az aluminium, bárium szennyezés extrém magas volta: szándékos időjárás manipuláló KÖNNYŰfémek kiszórása levegőbe - míg a kondenzcsík eltűnik percek alatt, ez egy nap alatt se!! És ez csak 5-8 éve kezdődött!! A levegőből és talajból az emberek szervezetébe kerül, és a gyermekek immunrendszere még inkább védtelen, minél ifjabb, annál inkább! Vonatkozik ez az abortált magzati sejtet tartalmazó egyes "védő"oltásokra, és a többi "védő"oltásra is, hogy káros, csak épp melyik mi módon: higany ,vagy alu ötvözetet tartalmaznak! Ezek mind ott vannak latinul a leírásukban, de a védőnők, orvosok többsége NEM foglalkozik evvel, sajnos! ÉS kötelező hazánkban a "védő"oltás, sajnos!

Az oltások a legfőbb okozói a hiperaktivitásnak, egyes allergiáknak, autizmusnak, stb.

Tehát nem kéne csak úgy, felszínesen összekapcsolni a helyesen nevelő pedagógusok munkáját avval, hogy a legtöbb más pedagógus sajnos viszont kellően sok hibával nevel, sőt, a helyesen nevelők munkája attól is független, hogy léteznek környezeti ártalmak, melyekből évtizedről évtizedre egyre több van, világszerte!