Kötődően nevelők és nem nevelők, biztos, hogy van értelme a sok fáradalomnak?

Aki ismerik a kötődő elméletet:

(- igény szerinti szopi akár 3 éves korig -mosható pelusozás -együtt alvás -hordozás (kendő stb.) )

Nektek nem szokott eszetekbe jutni, hogy megéri-e ez a sok fáradalom? Nem-e felesleges?

Több helyen látom, hogy az anyukák panaszkodnak, hogy milyen fárasztó éjjelente 2-7szer felkelni és szoptatni, nem tudnak normálisan aludni se az anyukák se a babák.

Van olyan ismerősöm, aki kötődő cmíszón így alszik: anyuka a 3 éves kislánnyal, apuka a 6 éves kifiúval külön szobában.. ez minden csak nem normális...

mosható pelusozás.. a természetet ettől nem lehet megmenteni, vannak sokkal nagyobb szennyezések a Földön.. viszont nagyon sok meló, sőt nem 100% h olcsóbban lehet vele kijönni..

hordozás: én is hordozom a babám, amikor igényli, de nem állandóan, csak amikor már semmi nem hat.. vannak akik szinte állandóan magukon tartják a gyerkőcöt.

azt, hogy van e valódi különbség a kötődően nevelők és nem nevelők között, azt nem most fogjuk megtudni, hanem felnőtt korban. viszont nekem több olyan ismerősöm van, aki sokáig cicizett, sokáig anyával aludt és a mai napig nem tud, nem mer leválni a szüleiről, az anyjáról..

én eddig támogattam a kötődően nevelést.. viszont belegondolva, nem nyújt akkor pluszt, mint amekkora fáradtság az egész. persze nem a ridegmarhatartásra gondolok mikor nem kötődően szeretnék nevelni :) hanem mondjuk az aranyközépútra :)

Vida Ági könyvében olvastam, hogy a szakirodalom szerint, akkor alakul rossz kötődés, ha az anyuka alkoholista, vagy a gyermek állami gondozásban nevelkedett és, hogy az átlag szülő kötődően nevel.

Vannak, akik hasonlóan látják? Tehát, hogy felesleges túlzásba vinni a dolgot?