7 és fél éves nevelt kislányom van. Sok mindent elszúrtam. Nagyon szeretem őt, de nincs tapasztalatom a gyereknevelés terén, nem tudom mit tegyek. A gyerek kórházban akar lenni, mert ott sokkal jobb volt, mint itthon. Erre hogy reagáljak? Mit lépjek?
Mi lenne ha kórházasat játszanátok? Ő mondaná, hogy mit kell csinálni, te meg figyelnél hátha rájössz a dologra? Akár babákkal, akár szituációs játékkal. Ha van valami fejlemény írd meg kérlek, nagyon érdekel.
Le a kalappal előtted! :)
Csak egy ötlet (saját tapasztalat, illetve egy talkshow-ban is pont erről beszéltek múltkor): azért "szeretnek" az emberek kórházban lenni, mert nagyon kiszámítható minden; mindig ugyanakkor vannak az étkezések, a vizit, rend van, (általában) csend és nyugi van. Erre a gyerekeknek különösen szükségük van, a Te lányodnak pedig a körülmények miatt biztosan még inkább.
Sztem próbáld meg,h otthon is legyen minden, amennyire csak lehet, kiszámítható (étkezések,játék, tanulás, séta időpontjai, legyen rend, tisztaság).
Drukkolok Nektek!
Köszönöm a gyors reakciókat!
Egyébként azt olvastam, hogy kell nekik rendszer, így próbálok mindent kis rituálékkal összekötni, például mindig este hatkor fürdés, pancsi, utána felöltözés, megágyazunk, vacsi együtt, fogmosás együtt, esti mese, 8-kor szundi. Erre mindig nagy gondot fordítok, de hamarosan mennem kell dolgozni. Nem tudom azt, hogy viseljük majd...
3as vagyok
Bocs a kerdesert de ebben a folyamatban hol van az apuka? Azt olvasom, h te mindent megteszel ezert a kislanyert, es o? Vele beszelgettel mar errol a problemarol? Vagy o a sajat lanyaval? Lehet, h tevedek de ugy erzem a leirasodbol, hogy neked fontosabb ez az egesz mint neki. Legalabbis nem emlitetted, hogy o is " dolgozna" az ugyon.
Apa: apa dolgozik. Amennyit csak bír. Sokszor el sem hiszem, hogy lehet ennyit bírni.(Én nem dolgozom, albérletben élünk, tudjátok, mai magyar valóság.) Általában reggel 5-kor elmegy, és van, hogy csak hajnal 2-3 körül ér haza. Ha mégis előbb sikerül, akkor általában itthon dolgozik. Van, hogy barkácsol (abban általában segítünk neki), van, hogy a számítógépen dolgozik. Vasárnap nincs meló, olyankor együtt főzünk, megbeszéljük, mi volt a héten. Ún. Családi nap a vasárnap. Most vasárnap beszélt is a gyerekkel. Elég szigorú volt, de jóságos, a dolgok élét pedig humorral tompította, így Manó nem vette zokon, de azt hiszem érezte a súlyát. Apa kijelentette iskolába márpedig járni kell. Nincs apelláta. Azóta egyébként ilyen iskolaundoros hiszti nem volt.
Egyébként a pszichomókus azt mondta, hogy az anya-gyermek kapcsolat gyógyítása huszonévesen kezdhető el, addig tüneti kezelés lesz. Hasznos volt, úgy érzem kezd kicsit nyugodni. Addig is a gyógyszer: szeretet. Ez pipálva. A szerepjáték elsőre jó ötletnek tűnt, tegnap ki szerettem volna próbálni, de a kedves mama épp jött látogatóba, és így sajna elmaradt. Biztosan klassz, de egy kedves ismerősöm a következőt javasolta, ha minden jól megy ki is próbáljuk a héten:
Jön a gyerek, fáj ez, fáj az, menjünk a kórházba. Fogom magam, úgy teszek, mintha felhívnám az orvost, de őt hívom, a gyerek hallja. Ő elmondja, nem kell még, csak ha rosszabb lesz, s ekkor én mindent megteszek, hogy ő jobban legyen. Ágyban kaja, C-vitamin, mint placebo gyógyszer a betegségre, lokális kezelés, kenőcs, melegítő párna, fekvés, mesenézés, teázás. Érjük el, hogy itthon jobb legyen betegnek lenni, és azt is, hogy gyorsan "jobban" legyen.
Amennyiben legközelebb jön, és nagyon "beteg", kórházba kell menni, ez lesz a játék. Ámbár vasárnap apa beszélt vele, hétfőn a pszichomókus, és a héten még nem volt erre példa. Remélem ez így is marad. Haladunk, csak szép lassan. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!