Volt valaki hasonló helyzetben? Hogy sikerült, és mennyi idő alattelfogadtatni a gyerekkel, hogy elköltöztök a megszokott helyről, párválasztás miatt? (bővebben lent)

8 és fél hónap ismerettség után döntöttünk az együtt élésről a párommal. A kisfiam 7 éves,az előző kapcsolatomból. Szeretnénk együtt élni, de nem tudom mi lenne a leghelyesebb, legjobb megoldás, hogy a fiam ne érezze ezt kényszernek, mármint a költözést.... elvan Ő a páromnál is...csak a játékokat hiányolja, meg a tatáját (mert eddig náluk laktunk). A játékokat könnyen pótolhatjuk, viszont a többit nem. De már saját életet szeretnék! szeretném, ha a fiamnak külön szobája lehetne, mely most meg is adatna Neki. Csak nem tudom jó ötlet e, és tényleg a szívemre kéne hallgatnom, miszerint én már haza se mennék a szüleimhez, hanem a páromnál maradnék állandóra. (kisfiam rokonoknál van épp, így vele nem tudok erről beszélni most) viszont 3 hete lakunk együtt és nem szeretném felborítani ezt a dolgot....csak bizonytalan vagyok abban, hogy a gyerkőcömnek jót tenne, ha rögtön váltani kellene. A tatát láthatja minden nap, hisz neki kell továbbra is suliba vinnie, hoznia....

A párom szerint nem lenne semmi gond ebből ha egyből ott maradnánk, és el lenne a gyerek. Örülök, hogy így látja...mégis aggódom. Mit tegyek? arany középút? (idáig csak akkor aludtunk ott, mikor a kisfiam szerette volna, mert mindig megkérdeztem Tőle, hogy mikor szeretné. Sose mondta, hogy nem szeretné)