Az ilyen hisztit hogy kell kezelni?

szerintem pont fordítva volt. már beteg volt, ezért hisztizett, csak gondolom ő se tudta mi is a baja.

egyébként az arcmosás jobb előbb mint később, attól talán lehiggad, enyémnek legalábbis jót tesz.

másik ami beválik az 5 évesemnél ha én is nekiállok hisztizni, pont úgy ahogy ő. vagy elszégyelli magát vagy kiröhög, de mindenesetre elég látványos a hatás, rögtön kapcsol, hogy ilyet egy okos gyerek nem tesz :)

egyébként végül vacsora nélkül ment aludni?

Nem vagy a fenékre csapás híve? Meg is látszik a lányodon.. Hat évesen már nem kéne ilyen oltári hisztiket csinálnia. Nesze neked liberális nevelés.

Nem bántani akarlak, de el kéne gondolkodni hogy esetleg a te módszered nem működik.

Kedves kérdező, alapvetően jól gondolkodsz, elismerésem. Hasonlóan látjuk, ilyen szituban számos vonatkozásban megfelelő a hozzáállásod, gondolkodásmódod.

Nagyon jó ötletet írt neked az egyik kedves beíró, valóban az egyik kulcs az érzelmei kibeszéltetése.

Az is helyes meglátás, hogy mindig valami tudati, érzelmi oka van a tüneteknek, többnyire az egyéb problémáknak is, így pl lehet, h valamiféle folyamat játszódott le ELŐZŐLEG a lelkében, szervezetében, pl ahogy írta fentebb valaki: látens tünetei is lehettek, pl fel nem ismert láz, ami aztán tulérzékennyé teheti ilyenkor. (Gondolj pl arra, hogy sok nő -te nem biztos, nem tudhatom- elég hiszis, ha megjön neki; nos gyerekkorban nem kell mensi a túlérzékeny megnyilvánuláshoz...)

Ha jól értelmezlek, következetes vagy. Ez fontos hozzáállás. A "csoki-eset" kapcsán is jó, ha te úgy látod jónak, ne fogyasszon ilyet, akkor kitartasz mellette, és igen fontos magyarázattal ellátni, MINDIG AZ ADOTT HELYZETBEN. Vagy ha úgy látod jónak, bizonyos esetekben adj neki (én ezt ne mpártolom, én teljesen tiltom a csokit, cukorkát), és ez esetben mindig csak olyan helyzetben (pl csak vacsi után) adj, ahogyan addig tetted. Természetesen ha az ember időve l felülbírálja önmaga korábbi meglátását, és változtatna egyes nevelési elvein, megteheti, persze ez ne mfeltétlen lesz gördülékeny, ha agyerek megszokta a korábbit, de szintén együttérzőleg, NEM URALKODVA a gyermeken, szintén elmagyarázva neki, mostantól miért változtatsz, megérti és hozzászokik a változáshoz, adott esetben.

A hisztit hagyni kell, van aki ignorálja, nem vesz róla tudomás, de én csak ritka, indokolt esetben járok el így, mert többségében együttérzően végig nézem a hisztit, és jelzem a gyerek felé, hogy itt vagyok, ha épp kellek neki (meg akar majd ölelni, vagy beszélni hozzám közben, stb), és megfelelő pillanatokba nhiszti közben is érdemes lehet megbeszéltetni AZ AKTUÁLIS problémájáról, azt felgönygyölve, mi állhat mögötte tudva-tudatlanul. Helyzetfüggő ez is.

Kitartást, alapvetően jó a hozzáállásod, csak finomítani kell. ;) Biztosan van szitu a gyermeknevelésben, amire meg nálamnál jobban ráérzel. Lehet , h nekem viszont a fent vázolt helyzet egy picit még jobban megy, bár én meg sajnos kevés időt töltöttem még kisgyermekekkel, nincs sajátom, sajnos... Egyébként me gtényleg nagyon helyzetfüggő, és gyerekfüggő (személyfüggő) is! :)