Játszótér. Kinek van igaza? Nem volt jogom rászólni?
Tegnap délután a játszótéren vártuk a nagylányomat, jött haza a táborból, én pedig 3 gyerkőccel már egy órája vártam, a kicsi (8 hós) nyűgös, a két nagyobb nem fogad szót... Meg voltak bolondulva tegnap egy kicsit, ami önmagában nem lett volna baj, de a 7 évesem megint visszabeszélt, és olyan dolgokat csinált, amit egy 3 évesnek sem nézek már el (nem érdekes, hogy mit, a történet szempontjából), erre nem tudtam nem reagálni, és közöltem vele egy kicsit erőteljesebb hangon, hogy mit is várok el tőle, hogyan kellene viselkednie. Ezt már végighallgatta az a 6 és fél éves kislány is, aki közbeszólt, és hívta a gyereket játszani, miközben én még beszéltem vele. Egyrészt én úgy gondolom ennyi idősen tudnia kellene, hogy nem szólunk közbe, miközben más beszél, és ha én épp azt mondom a gyerekemnek, hogy indulunk, mert megjött a nagylány, akkor a 6 éves gyerek nem szól közbe, és nem hívja játszani. Én annyit mondtam neki, normális hangvételben, nem veszekedve, hogy ha én mondok valamit a saját gyerekemnek, akkor legyen szíves ne szóljon közbe, mert én vagyok az anyja, nekem kell nevelnem, nem neki.
Erre nem tudom, otthon mit adott elő, hogy én miket mondtam, de reggel az anyja kiosztott, hogy én így ne beszéljek az ő gyerekével ( ő tegnap olyan messze volt a játszótértől, hogy nem hallhatott semmit), és előadott valamit, amit állítólag mondtam. Mikor elmondtam neki, hogy hogy is volt, nem hitte el...
A 6 évesével és a 9 évesével is folyton gondok vannak, a 9 éves a nagylányomat bántja folyton, rugdossa, kilöki a padból, kritizálja, stb. Szóval nem egyedi eset. Lényegtelen számomra, hogy ők romák,mi pedig nem, azért a gyerekeket meg kell nevelni.
Szerintetek?
Elég lett volna, ha annyit mondasz, hogy "ne szólj közbe, légy szíves". Jó, nyilván ideges voltál.
A másik anyuka meg nem lenne zavarban, hogy kinek adjon igazat, ha ott lett volna, ahol a helye lenne, a gyerek mellett.
Számomra van egy tanulsága is a dolognak: a gyerekek (és egyébként a felnőttek is) mindig másképp adják elő a történteket, mint a sztori másik szereplője... Ezt ne felejtsük el, amikor az óvodáról mesélnek a gyerekek érdekes történeteket... :) Hallgassuk meg mindkét felet, mielőtt agyvérzést kapunk...
Persze, hogy az enyémen is van mit! Hiperaktív, némi zavarral (ez utóbbi még nem derült ki, pontosan mi is), szóval sokkal jobban oda kell rá figyelni.
Csak tudod, én se szólok bele más mondandójába...
A másik, hogy ha a suliban valami történik, és a lányom mer szólni a gyerek anyjának, egyből le van hurrogva (elég durván), meg közli az anyuka, hogy ne szóljon bele, pedig pont őt bántja a nagyobbik lány.
Én arra nevelem őket, hogy próbálják megoldani egyedül, de ha nem megy, akkor nyugodtan szóljanak akár nekem, akár együtt odamegyünk az adott gyermek anyukájához. Nekem nem nyűg a gyerek, nem ordítok egyikkel sem...míg az az anyuka, akiről szó van, ordít, pofozkodik... és nem esik jól a lelkemnek, hogy én próbálom normálisan nevelni a gyerekeimet, és egy 6 éves közbeszól, mert alapvető normák sincsenek megtanítva neki.
Ettől még elfogadom a véleményed, és nem magyarázkodni akarok, csak tényleg bánt a dolog.
Persze, ez igaz, ferdít egy kicsit mindenki...
Csak ez egy falu...és itt ha böfögsz egyet, akkor másnap már azt hallod vissza, hogy részegen hánytál... előre tartok attól, mit fogok ebből visszahallani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!