Mennyi ideig, mivel és hogyan büntetitek 3 és fél éveseteket amikor kell?
Kisfiam 2. napja ugyanazt a hisztit vágta le..a pofámrol lesül a bőr..
Az a helyzet hogy egy súlyos szembetegségem lett. Ezt antibiotikumos szemcsepekkel és pupillatágítoval kezelik aminek eredményeként alig látok. Mondtam neki hogy a haz elé lemehetünk de messzebb nem mert nem látok. Elmentünk egy 200 méternyit mikor mondom hogy vissza kell fordulni mert arra mar autok jarnak. Erre ugy elkezdett orditani mint ha megvertem volna.leszedtem a bicikliről és probáltam a kezénél fogva haza húzni..erre ugy belém harapott hogy kivérzett. Rugdosott..ütött.. persze mindenki engem bámult mit csinálok a gyerekkel.. nag visitasok kozepette hazahoztam. Se tv se kakao ma..ennyi jutott hirtelen eszembe. ÉS persze a szobában kell ülnie. Fogalmam sincs mennyi ideig tartson a mosolyszünet.. annyira rosszul esett amit művelt..itt bőgök a konyhában..ez normális amit csinalt vagy ennyire rosszul neveltem hogy egy követelőző gonosz kisgyerek lett??
Ti mit csinaltok ilyen helyzetben?
Nyilván a magyarázkodáson túl voltunk mire haza hoztam. Amint kimondtam hogy nem mehet tovább rákezdett a visításra. Leguggoltam hozzá szépen mondogattam mit és miért kell csinálni. Ekkor megrugott és megütött. Én nem bántottam. Mondtam neki hogy ezért haza kell menni..ilyet nem szabad csinálni. Leszedtem a bicikliről és kezénél fogva indultunk haza. Nem hiszem hogy jobb lett volna ott állni hogy rugdosson meg ütögessen... talán azért kapott el a sírás miután hazaértünk mert borzasztó kiszolgáltatottnak érzem magam igy hogy nem látok. Mielőtt eli dultunk bekötöttem a szemét hogy megmutassam kb mennyit látok..és elmagyaráztam milyen veszélyes.
Talán én vártam tul sokat egy 3 évestől.. mindegy. De meg nem ütötte soha senki ugyhogy nem az én erőszakoskodásomra volt ez a válasz.
Megütni továbbra se szeretném. tapasztalatokat szeretnék pusztán kinek mi vált be...
Köszönöm az eddigi válaszokat!:-)
Nekem 4 éves a legidősebb lányom. Engem is megütött 1x, megbeszéltük. Mikor másodszor ütött meg, akkor visszakapta. Soha többet nem fordult elő. Előtte sem, és azóta sem ütöttem meg, pont azért volt hatékony az a pofon, amit szintén megbeszéltünk, mikor lehiggadt. A középső lányommal is így történt. Nem buzdítanálak, hogy kövesd a példát, de nálunk bevált.
Egyébként a büntetésük mindig sarokba állítás annyi időre, ahány évesek. Mikor beállítom őket röviden elmondom miért, de mivel ilyenkor általában ők is dühösek, vagy sírnak nem tudom mennyire figyelnek. Ha letelt a büntiidő leguggolok hozzájuk, egymás szemébe nézünk, megbeszéljük, bocsánatot kérnek, összeölelkezünk, és szent a béke. Ritkán alkalmazok más büntetést (valami megvonást) mert ez önmagában elég szokott lenni. Fontos, hogy amíg sarokban állnak nem reagálok rá bármit is beszélnek. Ha kijön szó nélkül visszaviszem (bár ez inkább akkor fordult elő, mikor elkezdtük a sarokba állítást).
Ne sírj, semmit nem csináltál rosszul, ebben a korban még nagyon nehezen kezelik az érzelmeiket, és a kis világuk is "én" központú. Az empátiát, majd később tanulja meg.
Még valami, nem te vagy a földön az első, aki üvöltő gyereket vitt haza. A középső lányomnak intenzív dackorszaka volt, volt olyan hét, hogy 2x vittem haza a hónom alatt (a másik kezemmel babakocsiban toltam a kicsit, a legidősebb meg jött mellettem) úgy, hogy üvöltött, és rúgkapált. Szép zajos kis vándorcirkusz voltunk. Fel a fejjel! Másoknál is megesik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!