TSMT torna segíthet-e ép gyereknek is?

Na akkor gondold el, minket meg azzal a jól átgondolt és kifinomultan megfogalmazot, szakszerű indokkal küldtek el fejlesztő pedagógushoz, hogy a gyerek "furcsa". Nézett rám egy kicsit furán a fejl. ped. meg a pszichológus, próbáltam rájönni, mire is gondolhatott "a költő", amikor ezt adta meg problémameghatározásként, ugyanis a nevtan kérése ellenére nem készült írásos kérdésfeltevés vagy problémameghatározás.

Na de csak egy kedves mellékzönge.

A dél-pesti helyszín talán jó lehet, a sors fintora, hogy onnan költöztünk ide, ahol most lakunk :) Köszi a linket, ja és mindenkinek zöld kezet osztottam!

Na igen ez mondjuk nála is egy elég kirívó eset... Régen csinált hasonlókat, de ennyire durvát asszem régen se. Viszont a hisztijei sokkal rosszabbak voltak.

Bár most is nehéz, például az előbb Logicoztunk, és hát sok mindent elovas már a feladatlapról (sose tanítottam olvasni, nem is akarom, pedig éppen tehetném, mert elvégeztem a fősulit, na mindegy), hát eszembe ne jusson kijavítani vagy odatenni az ujjacskáját a megfelelő betűhöz, mert ellöki a kezemet. Nem tudom, mit kezdhetnék az ilyenekkel, vagy miért tartunk ötévesen még ilyen problémáknál. (Tehát a feladat nem az volt, hogy elolvassa, ami oda van írva, de ő el akarta, ami nem baj, de miért nem lehet elfogani a tapintatos segítséget, miért kell ezért hisztizni, nyávogni, lökdösni?)

Képzeljétek, összeszedtem a gondolataimat, hogy miben is látom a problémákat, és találtam is egy fejlesztő központot tök közel hozzánk (egy sarokra!!), ami azért nagyon fontos nekem, hogy ne legyen egy hulla a gyerek még mielőtt odaérnénk, főleg mondjuk télen. Szóval pénteken megyünk vizsgálatra és annyira izgatott vagyok!! Igazából az csigáz fel, hogy végre teszek is egy átgondolt lépést a megoldást felé, ugyanis eddig inkább csak magamban kerestem a hibát, magamon próbáltam változtatni (hol azt mondták, túl engedékeny vagyok, hol meg, hogy túl szigorú... már komolyan kikészít a sok okostojás), meg a gyerek fejét tömtem és próbáltam rá hatni minden eszközzel. Ez most egy megváltás nekem, hogy végre egy hozzértő kívülálló szemével is kapok objektív konkrétumokat, és nem az lesz mint a nevtanban, ahol olyan sok a gyerek, hogy csak a tényleg súlyos esetek kerülnek be egy-egy foglalkozásra.

Köszi mindenkinek!!!

Gyógypedagógus anyuka, téged szeretnélek még kérdezni, hogy foglalkoztál otthon (nemcsak anyaként, hanem gyógypedagógusként) a kislányoddal, vagy úgyszóván magától változott meg a helyzet?

A szigorúsággal nem hiszem, hogy gond lenne, bár nem vagyok az a "csakazértis az lesz, amit én akarok" típusú ember sem.

Elmentünk felmérésre, kaptunk itthoni TSMT-sort, holnap kapjuk a másodikat. Csináljuk rendesen, a gyerek együttműködik. Közben az oviban is volt szűrés, úgyhogy SZIT-re is fog járni az oviba is, meg, remélem, ősztől a nevtanba is. A nevtanos gyógypedagógusnak elmondtam egyébként, hgy járunk TSMT-re, vagyis hát otthon csináljuk, örült neki, de figylemeztetett, hogy ne menjen rá a szülő-gyerek kapcsolat... Mert ugye tudjuk, az ember nem lehet egyszerre a gyerek anyja és pedagógusa.

Idegrendszeri éretlenségre derült fény, három magzat- és csecsemőkori reflexe is megvan... Kérdés, hogy tavaly tavasszal, mikor először voltunk a nevtanban, erre vajh miért nem jöttek rá.... Szomorú szerintem.