Csak én nem tudok játszani a gyerekemmel?

Próbáld meg úgy, hogy te is élvezd a játékot. Pl.: "bábozz" neki a játékokkal -vagyis játssz el valami történetet- lehet, hogy egy idő után már elkéri, és ő lesz az egyik babával vagy plüssállattal. A kockákkal is lehet jót játszani, ha adogatja neked, vedd el, és kezdj el építeni pl egy várat. Lehet, hogy ő is kedvet kap, és utána lehet versenyezni, hogy kié lesz magasabb!? Legyél kreatív, a kisgyerekekkel nagyon sokféle játékot lehet játszani! :) Ha egy képes meséskönyvből olvasol neki, szerintem azt is szeretni fogja! közben lehet utánozni a szereplők mozdulatait, hangjait stb.

Egyébként, ha adogatja a játékokat, az (szerintem) azt jelentheti, hogy megbízik benned, szeret téged, és -talán- nem nagyon tud mit kezdeni vele...nekem egyik húgom olyan, hogy összeszedi a környéken látható játékokat, és hordja az éppen kiszemelt családtagnak, vendégnek. :D

Nyugi nem csak te nem tudsz játszani. :)

5 éves fiam van de sose tudtam igazán játszani vele sajnos.

Mondjuk vele az a "baj" hogy a szerepjátékoknál nem hagy engem érvényesülni.Tehát ő szinte szóról szóra elképzeli hogy minek kell történnie, és ha én épp nem azt mondom vagy csinálom akkor felháborodik.De mind ezt úgy hogy nem osztja meg velem hogy mit szeretne.Kezembe nyomja az egyik figurát, vagy autót hogy azzal legyek én ő meg a másikkal, belekezd és azt várná hogy én tudjam azt hogy ha épp akció figurázunk és az ő figurája megüti az enyimet akkor védekezzek vagy kidőljek.

Az építőkocka, vonat pálya, lego, rajzolás stb meg úgy zajlik hogy ő megmondja hogy mit, én meg csináljam meg.De ő nem csinál semmit, nem is foglalkozik vele hogy mit csinálok, csak az tűnik fel neki ha nem csinálom.Hiába adom a kezébe hogy ő is csinálja, nem hajlandó.