Egyet értesz azzal a mondással, hogy "nincs rossz gyerek, csak unatkozó"?

Attól függ, hány évesekről van szó, és hogy szándékos rosszalkodásról tettél-e fel kérdést.

4 éves kor alatt soha senki nem szándékos, hanem kizárólag ösztönösen, nem tudatosan cselekszenek a gyerekek. 4 évesen már meg-megjelenik egyeseknél a szándékosség.

Mint a fiam, akár itthon, akár oviban, ha nem foglalkozik vele valaki, akkor rossz...

Ugye ideig óráig elvan, na de az kevés neki, és ha hirtelen nem tud vele játszani más, na olyankor alkot. Falra rajzol, nyüglődik, hisztizik....

Van, aki akkor is "rossz", amikor mindenki más tök jól elvan, de ez ettől még nem a gyerek hibája. Vagy még nem érett meg valamilyen szinten, vagy pedig nem úgy foglalkoznak vele, ahogyan neki kellene. Van a lányomék csoportjában egy "rossz" gyerek, szó szerint az óvoda réme szegénykém, mondom ezt én, akinek a gyereke szintén nem egy teddide-teddoda megszeppent kis királylány, de legalább nem bánt másokat. Na szóval nem hiszem, hogy az a kisfiú rossznak született. Biztos, hogy ha valaki ilyen szélsőseégesen visekledik, akkor vagy valamilyen veleszületett problémája van, vagy otthon van valami nagy gond. Bár az is lehet, hogy a vele foglalkozó felnőttek egyszerűen csak nem találták meg hozzá "kulcsot", vagy a közösségi életében siklott félre valami.

Mindenesetre a gyereknek (és az anyának, és még a pedagógusnak is) ilyenkor segítségre van szüksége. Az, hogy rossznak bélyegzik őt, csakis rontani tud a helyzeten.