Már nem tudom mit tehetnék a türelmem elfogyott, idegbeteg lettem, van valakinek valami ötlete?
Van egy tündéri kisfiam aki 3 hónap múlva 3 éves lesz,vagyis tündéri volt.Most borzalmas,mintha egy tini gyerekem lenne,hiszti,visszabeszélés,képembe röhögés,parancsolgatás,toporzékolás,alkalmi süketség,még a felemelt hangra sem reagál,semmiből nem tanul,néha úgy viselkedik mint akinek elmentek otthonról,vagy képtelen lenne értelmezni egy mondatot.Kb november környékén kezdődött,már 1,5 éves korától benne van a dackorszakban,voltak nehezebb időszakok de ez a mostani őrjítő,mintha szeretné,hogy kiborít és felidegesít,pedig már egyre többször maradok higgadt és türelmes,és csak addig csinálja amíg teljesen elfogy a türelmem,és már kiabálok,de az sem hatja meg.Most kezdte januárban az ovit addig bölcsi volt amit szeretett de az utolsó két hónapban már unta,és nem nagyon volt fiú társasága sem.Nagyon értelmes és ügyes kisfiú,de mostanában visszament kb 1 éves szintre a viselkedésében meg egy 13-14 éves kamaszfiúra hasonlít.Nem tudom mit tehetnék semmilyen büntetés nem jön be illetve de ha elveszem az imádott plüss mackóját,pakoltam már el a játékokat dobozba és eltettem nem érdekelte,állítottam sarokba,kapott a fenekére,tiltottam el a nasitól,egyetlen ami bejön ha hiszti esetén beküldöm a szobába az annyira utálja de mindig lenyugszik 2-3 percen belül.Iszonyatosan makacs és önfejű,próbálom vele megbeszélni ilyenkor leguggolok a szemébe nézek hátha bejön de nem.A birka türelmű óvónőanyukámnak is elfogy a türelme ha vele van hétvégenként.Aludni utál,délután nem alszik már az oviban is csak ritkán,semmi nem jön be se a mese se a simogatás,se a mellette ülés,se az ahogy este csináljuk,hogy betakarjuk puszi 1-2 kedvenc dala és kijövünk.Hulla fáradt pedig nagyon kéne neki a délutáni 1 óra alvás.Az evéssel most úgy ahogy nincs gond,persze akkor is tud alkotni,tudom,hogy mostanában keveset vagyunk kint de annyira rossz kint a levegő,jó most pár napja végre friss hideg levegő van.Játszani se nagyon akar akkor sem ha játszunk vele.Folyamatosan megy az akarom,meg a parancsolgatás, már rongyosra beszéltem a szám,hogy szeretnék,és hogy kérjen,próbáltuk figyelmen kívül hagyni akkor csak még idegesebb lesz.Ha valamit nem engedünk azonnal rombol,vagy szét töri a játékát,és kijelenti,hogy már pedig az xy(a nagynéném pl) majd jön és Ő megengedi,meg hoz neki csokit stb.A nagynéném olyan akire semmi sem hat baromira mindent megenged neki sajnos.Teljesen kétségbe vagyok esve két hónappal ezelőttig olyan jól tudtuk kezelni,már egyre kevesebb volt a nagyobb hiszti, a kisebbeket meg lehetett vele beszélni,vagy ha olyan volt akkor kompromisszumot kötöttünk.Nem tudom mi lesz,ha felkel már nyávog és hisztizik már reggel elmegy a kedvem mindentől,még jó,hogy oviba van,nem tudom mi lenne ha egészhéten együtt lennénk otthon.Tanulok,és dolgozom igen kicsit most stresszesebb vagyok,de alapszinten is ilyenfajta vagyok tehát nem hinném,hogy ez a baja.Tesója még nincs,úgyhogy nem az a probléma.Akinek volt ilyenhez "szerencséje" tud valami biztatót mondani,ötletet adni? Már utálom magamat,de nincs türelmem nem volt sose sok de most már egyátalán nincs.. :(
Köszi előre is!
válasza:Nekem kettő darab 3 évesem van dackorszak kellős közepén. Én simán beveszek 1-1 frontint, mikor már teljesen kikészülök. De át fogok térni a magne b6-ra. Akkor legalább türelmesebb az ember, remélem.
Amúgy nálunk kettő dolog vált be.
1. ha olyan rosszat csinálnak, amit már ezerszer elmondtam, hogy nem lehet, és mégis csinálják, akkor bezárom őket a kisszobába, és amikor el nem múlik a hisztijük, addig nem jöhetnek ki. Mikor lenyugodnak, akkor elmondom nekik, mi miért volt.
2. Közlöm velük, hogy kiteszem őket az ajtó elé, hátha egyúj anyuka elviszi őket. Na, ettől nagyon be vannak fosva. Nemrég a fiamat 2 pillanatra kitettem, azóta ő erre a mondatra az esetek nagy ttöbbségében vigyázba áll.
válasza:Utolsó, ez a kiteszem nagyon tetszik :D :D
Kérdező, üdv a klubban. :( Már annyira elegem van. Nincs el egy percig, állandóan akarom, most, majd apa csinálja,elmegy duzzogni, hisztis, nyávog, vicsorog, tiszta ideg, megsértődik. Nem érdekli, ha mondok valamit, akár földhöz vágja magát ( csak az ágyon), dobál mindent, hozzám vágja pl a legóját, régebben harapott, ütött, csípett ( ezekről leszokott..)
Ráadásul ő itthon van, mivel nincs munkahelyem, és nem is szobatiszta. szóval egész nap ez megy.. Nem játszik egyedül, mindentől megijed ( most épp attól, ha vége a mesének a tv-ben, akkor " mennek a betűk" ), nem tetszik a mese, szól a tv, számítógépen zenét kell hallgatni, ugrál, zuhog, dobol mindennel ( szétmegy már a fejem), nem mehetek el mellőle, stb..
Ráadásul nagyon apás ( erről majd írok ki egy kérdést). Ha kicsit csúnyában szólok hozzá, akkor majd apa megcsinálja. ( nem is lenen gond, de párom 18 órázik, mellette lakás, maszek meló, anyós, lakás ellátása az övé, ezt így beszéltük meg, különben is, a boltok nagyon messze vannak, jogsim nincs, buszjárat rossz...) Viszont apa fáradt, a gyerek állandóan rajta akar lógni, apa tegye tisztába, ő fürdesse, ő öltöztesse fel, stb. Erre viszont páromnak is elfogy sokszor a türelme, így velem hisztizik, hogy miért nem csinálom én, mikor idegileg kimerülten kijövök a gyerektől... Emiatt a párkapcsolatom is nagyon megromlott.( ja, és a törpém attól is ieges lesz, ha hozzá merek érni az apjához). Így a kapcsolatunk is tropa..
Munkahelyem nincs, de suliba járok, tanulok ( tanulnék). Napközben nem alszik, anyóshoz nem megy át, este 10 óra, mire kidől. Akkor viszont én is hulla vagyok...
Szóval én is kérek valami tanácsot! :(
válasza:igen, nálunk is az "Apakérdés" sok mindent megoldott. Tudom, hogy szereti a gyerekeket, mindent megtesz értük, 1000%-ban mellettem áll, mégis az olyan egyszerűségek hiányoznak az apa és gyerekek kapcsolatából mint például a szemkontaktus! Nem is gondolnánk milyen sok múlik ezen! Vagy épp az ölelésen, a babusgatáson. Imádom ezt a könyvet. Például: egyértelműsíti, hogy egy gyerek sokkal előbb lesz a katonás szigortól homoszexuális, mint az állandó szeretetkimutatástól és babusgatástól....
sőt, rámutat, hogy a szigorúság sok esetben olyan felnőttkori lelki defektusok okozója, amit már lehetetlen felnőtt korban megoldani.
válasza: válasza:Nekem 2,5 éves ikreim vannak. Mindkettő borzasztóan akaraos, de különösen az egyikük igencsak benne van már a dackorzakban! Én is sokszor kiborultam már a tehetetlenségtől. De nem régen olvstam a neten egy igen tekintélyes gyermekpszihológus írását,mely szerint hiszti esetén ne vegyük észre a gyereket. De nem csak egyszerűen nézzük levegőnek,mert az csak tovább hergeli, hanem kezdjük el keresni...mint aki láthatatlan...Hol lehet? Hova tűnhetett?
Pl. ha nálunk elindul a hiszti, azonnal hangosan keresgélem, benézek az ágy alá, párna alá és persze kommentározom, hogy itt sincs, ott sincs, hol lehet?! Ha ordít hogy itt vagyok,arra sem reagálok csak kersgélek tovább. De amikor befejezi az ordítást akkor azonnal "meglátom" oda megyek, megölelem, Jaj de jó hogy előkerültél, stb. :) Ez általában bejön,sokkal rövidebb ideig tart a hiszti és én se borulok ki tőle. Sőt, "normál" állapotában szoktam neki mondogatni, hogy -Képzeld amikor hisztizel akkor a hiszti manó eltűntet téged és anya nem lát! Ezen elszokott gondolkodni! :))
Próbáld ki.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!