Az milyen hatással lehet a kisgyerek személyiségének kifejlődésére, hogy az anyuka és a párja között nincs egyetértés, ezért a gyerek összezavarodik?

A gyerek kezelhetetlen lesz es rengeteg problémája lesz amikor közösségbe kerül.

Le kellene ülni a szülőknek beszélni a gyerek nelkul es megállapodni egy kozeputban.

Hogy a fenébe ne. Emberek között az ilyen cirkuszok nem gyerek szeme elé valók, csak a "kúltúrlények" azok akik ilyen pitiáner egymást bosszantó játékba bevonják a gyereküket. Nem is értem miért nevezik magukat szülőknek.

Egy felnőtt embernek ha valamilyen problémája van, azt rendezi a másikkal, de nem vonja a gyereket bele az ócska játszmázásokba.

A családi kapcsolatokban nem is oly rég volt egy ilyen "kúltúrlény anyuka" fazon menni akart a 2 és 4 éves gyerekét a pitiáner műsorába bevonta. Aztán csodálkozik az ilyen lény, hogy pszichiáterhez kell cipelnie a gyerekét, vagy jobb esetben a gyereket nem lehet kezelni, mert hisztérikus, akarnokká válik.Természetesen az olyen "kúltúrlény" szerint az tök természetes, hogy egy kétéves gyereket bevonni egy ilyen műsorba.

Gondolj már bele, a gyerek azt viszi tovább, amit otthon lát. Mit gondolsz, hogyan fogja a problémáit kezelni, ha ilyen éretlen szülei vannak, akik előtte szidnak másokat? Ráadásul összezavarják. Hogy milyen következményei lehetnek:

-magatartászavar

-beilleszkedési zavar

-agresszió

-befordultság

-önbizalomhiány

Soroljam még, egy idegroncs lesz a gyerekből a barom szülei miatt.

Na itt jön egy nemrég valaki által feltett kérdés, hogy igazságtalanul van némely embernek gyereke, másnak meg nem sikerül. Nem ez volt a kérdés, de szerintem ez volt a lényege.

Nem fogjak érdekelni a szabályok. Hiába mond a tanítónő valamit, ot nem fogja érdekelni, hiszen otthon mindig ket vélemény feszült egymásnak, hat a suliban se számít az az egy.

Sajnos az en gyerekemmel voltak ilyen gondok, bar ott a nagyszülő volt a masik fel....

Ez a probléma a kettős nevelés problémaköre, nagyon veszélyes a gyermek személyiségfejlődésére. Előttem már leírták, hogy milyen hatásai lehetnek, a gyermek személyiségétől függ, hogy az őt ért hatásoknak milyen következményei lesznek, milyen irányba befolyásolja a fejlődését. Nem lehet előre megmondani, hogy őnála mit okoz, csak felsorolni, mit okozhat.

A saját példámat mondom. Gyermekként átéltem mindezt. Apukám nagyon szigorú volt,anyukám engedékeny, sosem egyeztek meg a nevelési kérdésekben, mindig előttünk veszekedtek, miattunk vesztek össze, volt sok cirkusz, dühöngés, félelemben, bizonytalanságban éltünk mindig az öcsémmel.

Megmondom ez nálam mit okozott:bűntudatot. Hogy apám miattam mérges, miattam veszekszik anyuval, én vagyok a hibás mindenért, ezért egy gátlásos, visszahúzódó, félős gyerek voltam. Az öcsém meg ennek az ellenkezője, verekedős, agresszív gyerek, rajta így jött ki a feszültség.

Felnőttkorra sokminden változhat, nekem azt hiszem sikerült normális felnőtté válnom, de csak miután kikerültem a szülői házból, a főiskolás éveim alatt már magamra találtam. Anyaként megfogadtam, hogy nem követem el azt a hibát, amit a szüleim, és ezt igyekszem betartani.

Valaki írta, hogy egy ilyen gyerekből olyan felnőtt lesz, mint a szülei. Igen erre nagy az esély, mert ezek a viselkedésminták kódolódnak bennünk, amit gyerekként tapasztalunk, és felnőttként ugyanazt csináljunk. Én is egy idő után rájöttem, hogy ugyanazt csinálom, megkritizálom a férjem túl szigorúnak tartott döntéseit a gyerekek előtt, aztán a gyerekek szeme láttára veszekszünk. Amikor rádöbbentem, hogy ugyanaz történik, mint velem gyerekkoromban, leállítottam magam, és megfogadtam, hogy ezen változtatok. Sikerült is, de ez nenm mindenkinek sikerül, vagy nem mindenki látja be, hogy a rossz mintát folytatja!

Konkrétan ha a te gyerekedről van szó, akkor még tudsz változtatni, hogy semmiképpen se élje át ezeket. A szülőknek mindenképpen közös nevezőre kell jutni a gyereknevelés terén. Ha kívülálló vagy, akkor már nehezebb a dolog...