Az 5 évesemet születése óta ritkán látogatja az apja. Ma azt mesélte a lányom, hogy apa megszorította a karját és ezért félt tőle. Mit reagálnátok?
Kb. héthetente 1-2 órát tölt együtt a lányom az apjával, nincs szoros kapocs köztük, de nem volt eddig probléma, minden látogatás jó hangulatban telt. Amúgy a láthatás korlátlan, sosem akadályoztam, csak az apa nem él túl gyakran a lehetőséggel... Ma az 5. szülinapját ünnepelték az apai nagyinál, és amikor mentem érte, az apa már elment dolgozni, mert délutános, úgyhogy csak a nagyival találkoztam, aki előre magyarázkodva gyorsan elmesélte, hogy volt egy kis sírás, mert a lányom rácsapott az apjára, mire az próbálta rábírni, hogy kérjen bocsánatot, és a lányom sírva tiltakozott. A kocsiban ezt a lányom úgy adta elő, hogy valóban rácsapott az apjára, és tudja, hogy ez csúnya dolog volt, de az apja erre meg megszorította a karját, és haragszik rá, úgyhogy nem kér bocsánatot. Kérdezgettem, és kiderült még, hogy a lányom nem mondta meg az apjának, hogy fájt neki a karszorítás, mert félt tőle. Pontosan tudom, hogy a lányom olykor hajlamos eltúlozni dolgokat, úgyhogy tisztában vagyok vele, hogy nem kell mindent készpénznek venni. De azért bánt a dolog. Gondolkodom, hogy felhívom az apját, na nem azért, hogy felháborodottan számonkérjem, hanem hogy simán megkérdezzem, mi történt, de tartok tőle, hogy veszekedésbe torkollana, mert nem vagyunk túl jóban, és tuti támadásnak venné a dolgot, akármilyen normálisan is próbálnék kommunikálni. De azért valahogy még sincs ez rendben, mert ha tényleg agresszív volt (velem amúgy annak idején az volt, néhányszor megütött), azért valahogy szeretném, ha tudná, hogy nem ez a legjobb módszer a gyereknevelésre. Vagy felfújom?
Ti mit gondoltok? És mit tennétek?
Azt gondolom, te nagyon intelligensen közelíted meg a helyzetet, de tényleg nehéz a dolog. Elképzelhető, hogy ha olyan a fellépése apukának, tart tőle a lányod.
Esetleg a nagymamát nem lehetne megkérdezni, vagy ő a fiának "falaz"?
Esetleg apukát is felhívhatod, mondjuk szépen megkérdezed, hogy telt a szülinap, mert mondta a volt anyósod, hogy sírt kicsit a leányzó stb. De nem muszáj most, csak emiatt felhívni, inkább akkor említsd meg neki, ha legközelebb beszéltek, alapvetően más témában.
Első vagyok.
Azzal én is egyetértek, hogy nevelni kell a gyereket, mi is kaptunk anno egy-egy pofont apukánktól.
De az más tészta, ha az édesapa alapjáraton agresszív és a gyerek konkrétan fél tőle. Ezt mg így látatlanban nem lehet tudni. De ha anyukát verte, nem csoda, hogy elgondolkozik ezen.
azt, hogy eltúloz dolgokat, úgy értettem, hogy az ő szemszögéből másképp értelmezhet dolgokat. például egy határozottabb vagy gorombább figyelmeztetést előfordulhat, hogy durva kiabálásnak minősít. de nem azért, mert hazudik, hanem mert ő úgy élte meg. ugyanígy lehetséges hogy erős szorításnak érez olyasmit, amit nem annak szántak.
azzal egyetértek, hogy nem szabad hagyni a gyereknek, hogy ütögessen bárkit is, én sem hagytam volna szó nélkül a lányom tettét, de ugyanígy a felnőttektől is elvárható hogy mellőzzék az agressziót. az apa amúgy nem vert igazán, csak párszor megütött, de nem egy agresszív állat alapjáraton. nem hiszem, hogy megütné a lányunkat, de azt el tudom képzelni, hogy a durva rángatás, karszorongatás, vagy ilyesmi egyre jobban belefér nála majd, ahogy nő a gyerek. amúgy a lányom sem félt eddig tőle, csak most. teljesen eldönthetetlen számomra, mi történt igazából, mindenesetre rossz érzéssel tölt el ez az egész történet, és nem tudom, kell-e, és ha igen, mit kellene reagálnom.
Az én fiam is nagyon ritkán ha nyűgős,fáradt és nem tud uralkodni az érzelmein van hogy egy kicsit meglegyint!MINDÍG elmagyarázom neki,hogy ezt nem szabad,ez csúnya dolog(3,5 éves eddig talán 3-4* fordult ez elő tehát nem arról van szó hogy neveletlen és üt vág)DE!!!
Ez sztem nem jogosítja fel az Apát,hogy ő is visszaüssön vagy megszorítsa a kezét,főleg ha két hetente látja csak 1-2 órára!Ez má milyen??Gondolom amúgy sem valami bensőséges a kapcsolatuk!De akkor is a gyereknevelés arról szól,hogy ezeket megtanítsuk a gyereknek szép szóval türelemmel és nem azzal hogy visszavágok,szorítok stb!
meg különben is,minek kellett ahhoz történni,hogy a lányod csapjon!Tehát ott már eleve volt valami történet!
Na egy szó mint száz,nem fújod föl,abszolút neked van igazad sztem nincs joga Apukának szorítgatni a lánya kezét,széoen türelmesen nevelni ahhoz van joga!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!