Kikészültem! 3.5 éves kisfiam vissza dumál addig alkudozik bármi is legyen az amig meg nem kapja! Duzzog, egy percre meg se tud állni! Imádom szeretem, de emiatt a viselkedés változás miatt ez már a 2. hét hogy sokszor kiabálok vele! Mitől lehet?

1, gondolj arra, az ő érdekében cselekszel - pl. fegyelemre tanítod, kompromisszumra tanítod. (hát milyen pasi lesz, ha megnősül? szájal az asszonnyal - jaj, ne, ilyenből sok van. ő legyen jó pasi!) :)

2, amit mondtam megmondtam - alapon legyél következetes. hát palira vesz téged, a másik, meg ki fog neki példát mutatni abban, hogy milyen az elhatározott, eltökélt, kitartó ember?

az ő érdekében legyél kicsit szigorúbb. nem csak a szeretgetéssel teszel neki jót, hanem azzal is, ha a jóra neveled.

a kiabálás lehet más miatt is. minden rendben van otthon/kapcsolatban/munkahelyen? :)

Nem az "egy nő" a felelős a gyerekedért, hanem te. Ne izgasd magad a véleménye miatt. És tényleg ne alkudozz, időnként ismételd el barátságos hangon, hogy nem, meg hogy sajnálod amiért ilyen szomorú. Esetleg, ha olyan a téma, elmondhatod hogy most nem, de ekkor vagy akkor majd igen.

Az én gyerekem azt a szöveget is be szokta vetni, hogy akkor a múltkor miért lehetett ezt, meg azt... Tudják a nyavalyások, hogy következetes szeretnél lenni. Eleinte zavarba is hozott vele, de most már nyugodtan közlöm vele vagy az indokot, hogy akkor miért volt megengedhető a dolog, vagy hogy már akkor is helyesebb lett volna, ha nem engedem meg, tehát most NEM.

Nálunk is volt ilyen pont 3,5 évesen. Két dologgal oldódott meg a probléma.

1. Tudatosítottam magamban, hogy a hisztire nem reagálok, nem húzom fel magam, nem ütök a seggére...stb. Szóval azt éreztetem, hogy ezzel az ég világon semmit nem ér el. Persze nehéz nyugodtnak és higgadtnak maradni, de nem lehetetlen.

2. Megtanultam nemet mondani a boltban. Adtam választási lehetőséget, miből választhat, ha nem kell, vagy inkább hisztizik, akkor nem kap semmit. És ehhez tartottam magam, és bevállaltam, hogy párszor földön fetrengett a boltban, végigüvöltötte az utat hazáig...stb. És nem törődtem vele, nem húztam fel magam.

Eredmény: ha valamire rámutat a boltban és azt mondom, hogy nem, akkor elfogadja. Tudja, hogy a hisztizne, semmit se kap.

Mostanában azzal próbálkozik, hogy világgá megy. (a saját szobájáig jut). Megmondjuk neki, hogy nyugodtan, de hiányozni fog, ha meggondolja magát, jöjjön "haza".

Volt olyan, hogy behisztizett, mert csak félig töltöttem neki a pohárba, bömbölt, csapkodta az ajtót (egy kicsit féltem, nehogy kitörjön az üveg), de kb. az 5. után rájött, hogy nem ér el vele eredményt. Akkor jött, bújt, anya légyszíves.... Aztán megbeszéltük, hogy csúnyán viselkedett, szép szóval többre megy.

Összefoglalva, állj a sarkadra, még ha az elején nagyon nehéz is. És próbálj türelmes, higgadt maradni. A gyerek azért hisztis, mert ezt a probléma-kezelési módszert tanulta meg. Eddig ezzel ért el eredményt. Ha ezen változtatni tudsz, akkor javul a helyzet. Tapasztalat.

LEGYÉL KÖVETKEZETES. Tudj nem-et mondani! A gyermeked még dackorszakban van. Pontosan ezt tanulja ő is: nem-et mond! Na de nem kell mindig engedni. Nehéz ráérezni a középútra, tudom, mivel az én tudata épp most van kialakulóban, ehhez kell neki a dac.

A lényeg, h éreztesd vele: joga van nem-et mondania (ez nagyon fontos pl ahhoz, h később ne legyen túlzottan befolyásolható), ugyanakkor azt is éreztesd vele: te vagy a főnök és te JÓ főnök vagy, az ő hosszútávú érdekeit szolgálod. Nyilván nem magyarázd el neki ilyen formán. Ilyen formában neked magyarázom csupán.

Nem tesz jót a gyerekeknek, ha szüleik következetlenek. Változtass magadon!