Mit tennél, ha az egyetlen szóbajöhető segítséged, a gyerekeid apai nagymamája csak tessék-lássék módjára, extra kelletlenül segítene, pedig esetenként rászorulnál, mert nincs pénzetek bébiszitterre?

Meglehet oldani segítség nélkül a dolgokat csak akarni kell és nem nyafogni, már ne is haragudj. Nem kell a depi szélén lenned, hanem örülj, hogy nem kell kézzel mosnod, örülj, hogy nem kell kimenned kapálnod, örülj, hogy nem kell külön kenyeret dagasztanod. Egy csomó minden egyszerű, csak nagy a kényelem. Lehet ezen megorrolsz, lehurrogsz, de mostanában tényleg divat lett ez a nem lehet megoldani duma, meg hogy fáradt vagyok stb. Fáradt vagy, istenem, örülj , hogy egészséges vagy! És hogy a családod az! Menjetek el a gyerekekkel egy nagyot sétálni, ha nyafognak, nem kell drámát csinálni mindenből. Mondom én aki tök egyedül neveli a gyereket, akinek a férje 2 hetente jár haza és semmi segítsége. Ráadásul tanyán élünk ahol föld és állatok. És még mellé ugyanaz a háztartás, mint mindenki másnak. De nincs helye depinek, se idő rá. Ha lemész dolgozni neked is jobb lesz,kapni fogod a gyest és a munkabért, gondolom kilehet belőle párszáz ft-ot gazdálkodni, ha végszükség esetében kell hozni vagy vinni a gyerekeket.

Meg lehet oldani a dolgokat csak akarni kell. Ki a depiből ki a térre, folyópartra, emberek közé és hajrá, örülj az élet apró dolgainak, amik nem is annyira aprók ha jól belegondolunk!!!

Én megértelek kedves kérdező!

Oké hogy lehúzott 40 évet és elege van pihenni akar stb de hát kire számítson az ember ha nem a családjára??Kifogja majd őt ápolni mikor öreg lesz és majd nemtud felkelni a betegágyából??Majd te!!Majd eljön az az idő,hogy ö szorul a ti segítségetekre,és ezt igenis tudhantá ő is!

Oké hogy nem neki szülted a gyerekeket de azért heti 1x 2-3 órára sztem igazán besegíthetne!Az még hogyha elege is van a gyerekeből is kibírható!

Viszont abban igaza van a többieknek,hogy sajnos ha a fejed tetejére állsz akkor sem tudsz mit csinálni!Ha ő ilyen akkor el kell fogadni!Bár mondjuk nekem van olyan barátnőm aki ugyanebbe a szituban van mint te és ő bizony nem rest felhívni a mamát,hogy "Katika néni el kell mennem 1-2 hivatalos ügyet intézni el tud jönni 1-2 órára??"

Egyébként amit javaslok:

1.kezdj magne b6-ot szedni,hidd el a kimerültségedre,ingerültségedre csodákat tesz.

2.a nem alvó picidnek adj sedatif pc homeós szert,szintén csodákat tesz, az enyémnél legalábbis bevált!Itt bővebben olvashatsz róla:

[link]

3.Esetleg ha ismersz olyan babás anyukát aki szintén otthon van gyesen kisgyerekkel megkérdezheted,hogy minimális áron nem-e elvállalná a te picieid néha 1-1 órára!Az ő gyerekének is jó a másik gyerektársasága.

4.ha vannak kinőtt ruhák,játékok a kicsiknek tedd fel aukciós oldalakra abból a pénzből pedig fogadj bébiszittert és menjetek el Apával kettesben még ha csak egy vacsorára egy mozira vagy egy séta bármi de hidd el ez nagyon feltud tölteni és a házasságotoknak is jót tesz!

Remélem tudtam valamit segíteni!

Kitartást!

A kérdező segítséget kért, és biztos hogy nem segít rajta az, hogy másnak rosszabb. Attól meg főleg nem lesz jobb, ha azt sulykoljátok, hogy másnak egyedül is megy.

Ez nem nyafogás szerintem, hanem ő legalább mert segítséget kérni, és nem várja meg míg zombi lesz. Mindenkinek más a teherbírása, és attól nem lesz jobb vagy rosszabb. Nekem viszonylag könnyű a gyerekkel általában, de akkor is vannak napok mikor kivagyok tőle teljesen. És olyankor nem tud meghatni, hogy régebben nehezebb volt.

Én megkérném a férjem, hogy maradjon a gyerekekkel 1-2 órát, és elmennék anyóshoz, hogy őszintén beszélgessek vele erről, hogy nekem ez mennyire nehéz, és kérném, hogy segítsen. esetleg heti fix időpontot lebeszélni, és akkor nem éri hirtelen a dolog...

Kicsit én is hasonlóban vagyok, dolgozom, de ha a lányunk beteg, nemigen van kire bízni...anyukám ígért fűt-fát, mikor terhes lettem, hogy majd mennyit segít, és semmi nincs belőle, de neki elég sok a gondja-baja, így nem haragszom érte, de én 1 gyerekkel is néha majd megdöglök, mire kiokumlálom, hogy hogy menjek a fogorvoshoz, vagy mi legyen ha beteg, és vásárolni kell menni, nemhogy kettővel...