Miért ismétli a kérdésemet? Miért nem válaszol? 3 éves a gyerek.

1.-nek: nem vonja el semmi a figyelmét, max játszunk, de a tévé nem megy.

2.-nak:

Mikor kezdett beszélni? --> 1,5-2 évesen kezdett el szavakat/tőmondatokat mondani, sok mozdony nevét tudta képről a Thomasból (könyv), testrészeit felsorolja, elszámol 15-ig, mostanában elkezdte azokat a mondókákat, amiket már nagyon régóta mondogattam neki. Most 3,5 éves, és nemrég tud válaszolni (nagyon sok tanítgatás árán) "Hogy hívnak?" Hány éves vagy? és "Hogy hívják anyát/apát?" "Mi a jeled az oviban?"

Kérdez Miért-et? ---> Nem.

Kever névmásokat is a beszédében én helyett te, mi helyett ti stb? ---> Nem.

Ki tudja fejezni a kérdő és felszólító módot (pl. Nyisd ki az ajtót, Fújd el a gyertyát, Megehetem? Stb.) ---> Nem.

Jelzi a szükségleteit és szavakba öntve képes azokat közölni? ---> Igen.

Talál ki olyan szavakat, aminek csak ő tudja a jelentését? ---> Már nem.

Van más egyéb dolog is, ami aggaszt vele kapcsolatban a beszédén kívül (evés, viselkedés, kommunikáció, játék)? ---> SZOBATISZTASÁG!!! és kérdésemből adódóan természetesen a kommunikáció

Mikor töltötte a 3 évet? ---> Június eleje.

Eddig egy kérdést tettem fel szeptember elején az óvónő kapcsán, aztán az óvónő soha többet nem szólt erről, nem is értem, sőt, megdicsérte, hogy lassan, de szépen fejlődik.

Egyébként azért nem mentünk még eddig, mivel rendszeresen látja orvos, többféle is (más okból kifolyólag, és egyikőjük sem javasolta (megkérdezésemre sem!!!) a pszichiátert. Sőt a családban, barátok közt mindenki kiröhög, hogy azzal állok elő, hogy lehet, hogy autista. Mind túlaggódónak titulált, ami lehetséges. Egyszerűen motoszkál bennem ez a dolog, mert (sajnos) állandóan hasonlítgatom a többi gyerekhez. És látom a különbséget. Aztán mindig történik valami, amikor ez az érzés előtör. De most végére járok a dolognak, még ha kiröhögnek, akkor is.

Mar szobatiszta es agytiszta 3 honapja, de minden nap az oviban egyszer becsorog , meg idonkent a kaka eleje (a heten volt eloszor, hogy be sem csorgott).

Az eszaki orszagreszben lakunk, Miskolcon van hozzank legkozelebb nev.tan.

Amit te irsz kommunikaciot az nala megvan, sot.

Vegiggondolva a kerdeseidet: a felszolito modot idonkent hasznalja.

Az a baj, egyedul vagyok az erzeseimmel... A kornyezetemben senki nem osztozik a ketsegeimen, sot. Persze lehet, h a tulaggodasom tenyleg alaptalan, es mar nem latom tisztan a gyerek kepessegeit. :-( Abnormalisnak itelem a normalist...