Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Minden 1,5-2 év közötti...

Minden 1,5-2 év közötti kisfiúval ennyire nehéz? Mi ez, dackorszak? Mikorra múlik el?

Figyelt kérdés

A kisfiam - bár ő a mindenem - valami iszonyúan nehezen elviselhető személyiség, olyan, aki egy pár perc alatt teljesen leszívja az ember összes energiáját. Teljesen kimerültem már az elmúlt hónapokban.

Reggeltől-estig megállás nélkül, kiabálva rohangászik a lakásban és minden fiókot, szekrényt rámol ki, dobál mindent szét. Ha próbálom megakadályozni a "rohamot", hosszú ideig elviselhetetlen hangon ordít és még néha dühében még kárt is tesz magában. Mostanában már szót sem fogad egyáltalán, semmit nem csinál meg, amit mondok. Az utóbbi időben már alig tudom fegyelmezni, pedig elég határozott és szigorú vagyok. Annyit hisztizik és ordít egész nap, hogy már alig bírom cérnával. Komolyan mondom, szégyellem, de sokszor alig várom, hogy elaludjon egy kicsit. Félek, hogy hogyan fogok tudni belőle így normális felnőttet nevelni? Mit csináljak? Mi ez, dackorszak? Más gyerek is ilyen?


2009. nov. 10. 14:12
1 2
 11/12 anonim ***** válasza:

A legutolsó válaszoló vagyok.

Tudom, hogy néha nagyon nehéz egy ennyire eleven fiúcskával, éppen ezért ne érezd magad rossz anyának azért, ha úgy érzed, nem bírod vele a tempót. Én mindig azt szoktam mondani, hogy ha tehetném, kiküldeném a kisfiamat segíteni a nagybátyjának építkezni, mert annyi energia van benne, hogy pikk-pakk felhúzná a házat "játékból", és még csak el sem fáradna bele... :)


Bennük kiapadhatatlan az energia, mi viszont hamar elfáradunk... Arról nem is beszélve, hogy a pici gyerekek még nagyon egyszerűen látják a világot, és minden másodpercet elvesztegetett időnek éreznek, amit Anya olyan butaságokkal tölt el, mint a házimunka. (És milyen igazuk van...) A kisfiadnak hatalmas szeretetigénye van, minden pillanatban szüksége van rád, minden egyes felfedezést, a világ minden kis csodáját szeretné megosztani veled, aki számára a legfontosabb ezen a világon.


Persze, házimunkát végezni muszáj. És nagyon nehéz a helyzeted, ha sem Apára, sem Nagyira nem számíthatsz segítségképpen. De addig, amíg annyira kicsi a lurkó, hogy nem tudod neki elmagyarázni, mit miért ne tegyen, addig a veszekedés vele csak szélmalomharc.


Nem írtad, hogy Apa milyen sokáig dolgozik, de úgy gondolom, megoldás lehetne, ha kicsit őt is bevonnád a napi tevékenységekbe. Este például fürdethetné ő a kicsit, és hétvégenként, vagy ha otthon van, néha elvihetné sétálni, vagy tarthatnának máshogy "pasidélutánt", és olyankor te is szusszanhatnál egyet. Lehet, hogy Apa sokat dolgozik, de ne felejtsd el, a te "munkád" viszont non-stop, szabadnap nélkül...


Nekem könnyebb dolgom van, hiszen Apa elég sokat van itthon, és ha itthon van, olyankor sokat van a picivel. Ilyenkor kicsit foglalkozom magammal is, mert az én elvem az, hogy inkább az idegeimmel legyen rend, mint a lakásomban... (Persze azért káoszban sem élhet az ember, de a középutat meg lehet találni.)


Én mindig egy eleven kisfiúra vágytam, és maradéktalanul teljesült a vágyam. Boldog vagyok, hogy ilyen, hiszen tudom, hogy a felfedezőkedv arra utal, hogy okos, és kíváncsi, a hatalmas energiák arra, hogy egészséges, a segítőkészség pedig arra, hogy jószívű, és kedves.


Kívánok a kisfiadhoz sok türelmet és energiát, és hidd el, eljön még az az idő, amikor a "rombolási energiát" tevékeny, segítő energiává fordíthatod majd...

2009. nov. 17. 12:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/12 A kérdező kommentje:

Köszönöm, nagyon tetszett, amiket írtál!

Én is így gondolkodom a dolgokról, ahogy te. És egyébként szintén nagyon boldog vagyok, hogy egy életrevaló, eleven fiam van, hiszen én is erre vágytam!

Mindössze arról van szó, hogy mostanában valahogy eléggé összejöttek a dolgok, túl sokat voltam teljesen magamra hagyatva. Apának a munkahely mellett még (másoddiplomás) vizsgái is voltak, mellette kifestett itthon a lakásban több helyiséget is, mert volt egy kisebb felújítás is nálunk. Szóval ezért nem akartam Apát a gyerekneveléssel nyaggatni, mert volt elég dolga. Mostmár kezdünk helyrerázódni, remélem, bírom majd a tempót a kis harcossal :-).

2009. nov. 21. 11:13
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!