Hogyan mondjam meg a testvéremnek, hogy nem nevelte meg eléggé a gyermekét?
Előre leszögezem, hogy baromira nincs kedvem az ő nevelési elveibe belefolyni/beleszólni, de már lassan napi téma köztünk (telefonon, személyesen). Állandóan kérdezi tőlem/tőlünk, hogy szerintünk megvan-e nevelve a fia rendesen, stb.
A véleményem tömör: félig igen, félig nem.
Vannak dolgok, amiktől én hátast dobok, hogy milyen szemtelen 7 évesen az unokatesóm. Miket megenged magának és miket művel az első osztályban.
Viszont úgy gondolom, hogy ezen már segíteni nem lehet. Nem tudnám neki megmondani, hogy hol rontotta el, de azt tudom, hogy ahogy 3 éves koráig nevelte, az nem volt annak nevezhető. Valószínűleg ide vezethető vissza minden.
Ti belefolynátok a dolgokba vagy hárítanátok, amíg "lenyugszik" a helyzet?
válasza:Ha kérdezi, akkor én őszintén válaszolnék. Biztos ő is érzi hogy valami nincs teljesen rendben a fiúval, de kell neki egy kis megerősítés.
7 évesen még bőven lehet nevelni egy gyereket, messze nincs veszve minden :-)
Persze, lehet nevelni még, de az alap dolgon nem változtat.
Még egy seggreverést sem kapott sosem, nem hogy egy jól időzített pofont.
Most már odáig jutott a "helyzet", hogy nem csak otthon, de nyilvánosan is (idegenek, családtagok előtt) az unokatesóm úgy beszél a szüleivel, hogy a bicska nyílik a zsebembe. Én szoktam neki oda szólogatni, hogy emelje fel a popsiját és hozzon magának pl. inni vagy enni, ha kér. Szolgálja ki magát, mert a felnőttek most beszélgetnek vagy pl. a szüleinek más dolga van.
Állandóan mást csinál, mint amire kérik. Átmegyünk hozzájuk, mert a két unokatesó tudjon játszani, stb (van egy 2,5 éves lányom). Fél óra múlva leül tv-ni meg bezárja a szoba ajtaját, mondván őt most hagyjuk békén. Közben ő kéri a tesómtól minden héten 4×, hogy találkozzanak velünk, hogy a lányommal tudjon játszani. Egyébként nagyon szeretik egymást.
Az ételekből, italokból rengeteget szed/önt magának és a háromnegyedét otthagyja direkt, ugyanis mindig azt mondja, hogy neki ennyi jár. Emellett iszonyat sokat válogat és nem mindegy milyen felvágott van a kenyér mellett.
A házi feladatot nem hajlandó megcsinálni, közli a szüleinek, hogy üljenek le ők és színezzék ki a feladatokat. Az iskolában állandóan beszél, észre sem veszi magát. Már a közeléből mindenkit elültettek.
Pár hónapja nyáron vittem a két gyereket kocsival hosszú útra és az unokatesóm percenként bújt ki a biztonsági övből. Amikor a tesómnak ezt megemlítettem a nap végén, közölte, hogy biztos szorította az öv. Itt, kicsit kiakadtam és mondtam, hogy nem vagyok hajlandó többé elvinni sehová a gyerekét, mert veszélyezteti a saját életét és szót se fogad.
Bármi történik a tesóm leül vele beszélgetni. Régen még (talán 0-3 éves korig) hatott ez a gyerekre, de ma már .. mintha esti mesét hallana. Egyáltalán nem érdekli és fél perc után azt se tudja, hogy mit mondtak neki.
Nem vagyok verés és agresszió párti, de az "elbeszélgetés" már rég nem hat semmire.
válasza:én a helyedben nem mondanám ki nyíltan a véleményem, mégpedig azért, mert nem akarnám bántani a tesómat, hanem segíteni neki. Márpedig ha belementek egy ilyenbe, az neki fájna, és nem segítené, hanem elkeserítené..
Inkább megkérdezném, hogy azért kérdezgeti ezt, mert nehézségei vannak vele? Mi legyen, szeretnéd, hogy beszélgessünk róla? Menjek el veled valahova ahol tanácsot adnak, vagy mit szeretnél?
én valami ilyesmit mondanék neki...amúgy meg a gyereknevelést nagyjából az ember ösztönösen csinálja, tehát te hiába szajkózod a saját elveidet, meg hogy kívülről mit látsz,. hogy rossz, nem biztos hogy tudna változtatni a tesód a reakcióján...
és ki tudja, lehet, nem is a gyerekkel van a gond, hanem a tesódék közt feszkó van, vagy rühelli a tanárát, vagy ki tudja, és ezért csinálja ezt a gyerek...szóval én mindenképp támogató jelleggel közelíteném őt meg...
Viszont semmiképp nem várnám meg azt sem, hogy "lenyugodjon a helyzet", ahogy írod..a tesód nem véletlen kérdezget..sztem ez olyan ki nem mondott kétségbeesés, hogy mit csináljon...segítséget kér..
válasza:Figyelj, egyrészt ő a tesód, nem? Mésrészt meg ő kérdezte a véleményedet, nem? Akkor mi a kérdés? Mondd meg neki kerek perec! Normálisan, intelligensen, nem támadólag. Hogy háríthatnám a kérdést, ha testvérem gyerekéről van szó, és kifejezetten kérik a tanácsomat??
pl. Szerintem sokkal határozottabbnak kellene lenned. Szerintem be kellene vezetned egy büntetés-jutalmazás rendszert. Szerintem vannak dolgok, amikből semilyen körülmények között nem lenne szabad engedned (pölö biztonsági öv). Igy valahogy.
Amúgy én a pofozkodást meg a seggre verést abszolút nem tekintem nevelési eszköznek, nálunk is előfordult már ilyesmi, de ez az én tehetetlenségem jele, az eredményt nem ettől várom...
Azt meg, hogy hét évesen már veszett fejsze nyele lenne egy gyerek, nagy tévedésnek tartom. Ezzel az erővel nagycsoportban fel is hagyhatunk a neveléssel, vagy mi?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!