Van egy 3 éves lányom és egy 2 hónapos fiam. A 3 éves lányom már ovis és van egy gondunk. Mit csináljak? (Többi lent)

Hát az az igazság,hogy igen ez valóban nem jó megoldás,hogy sír óvónő telefonál te meg rohansz érte!Így valóban ezt szokja meg!

VISZONT!

Én is azt gondolom,hogy ez a két dolog nagyon egybeesett:kistesó születése plusz ovikezdés!

Gondolj bele neki épp elég elfogadni azt hogy most már nem csak ő van hanem más is akit Anya Apa szeret,puszil,dajkál stb!Ő joggal érezheti azt hogy a tesó "kitúrta"a helyéről és ő meg el van paterolva az oviba!

neharagudj hogy ezt írom de erre gondolnotok kellett volna!Én nem is időzítettem volna most az ovikezdést!Bőven ráért volna mondjuk januárban beszokni míg megszokja ő is a tesót az új élethelyzetet meghogy más szereposztások vannak!Én azt gondolom ha nem akarsz örök testvérféltékenységet nem viszed csak januárba vagy jövő szeptemberben!Ő lehet hogy évek múlva is egy fájó emlékként fogja őrizni,hogy neki akkor kellett "otthonról elkerülni" mikor megszületett a tesó!

Bocs hogy ezt írom csak őszinte voltam!

Sejtésem szerint nem volt fokozatos a beszoktatás, pedig joga van a szülőnek ehhez. Legalább 3 hétig tart. Eleinte vele vagy, egy órát, néhány napig. Újabb 4-5 napig bent hagyod egyedül 1 órácskára, de te a folyosón tartózkodsz , h elérhető legyél - eleinte tudatni kel la gyermekkel, h anya/apa kint lesz addig a folyosón, hamarosan hazamentek, majd 1-2 napig azt kell mondani a gyermeknek, hogy hamarosan mentek, de anya nincs itt, de legyen kint anya a folyosón, a biztonság kedvéért. Újabb 4-5 napon át ott hagyod 4 órára. Majd a 2./3. héten lehet csak hosszabb időre otthagyni az oviban.

Vélhetőleg nem így jártatok el. A pedagógusnak kellett volna felvilágosítani erről a jogodról téged.

Sajnos így nehéz dolga van kicsidnek. Próbáld az ő szemével nézni a világot. Nyilván előfordulhat, h az első napokban valahogyan jól érzi magát, aztán kezdi érezni, h ez nem az ő megszokott élete, eddig veled volt általában. Ha bölcsibe járt korábban, akkor általában kisebb a gond az ovikezdéssel, de ez nem garancia, ugyanis 4 éves kor alatt semmiféle nevelési intézmény nem tesz jót a picik legalább 70%-ának! ÉS nem is szükséges semmiféle szocializálódás okán beadni bölcsibe, oviba, 4 éves kor előtt! Bár jövőre törvény írja elő 3 éves kortól, de javaslom élni a "kiskapukkal". Kivéve minden 3./4. gyermek esetén, tehát a kis részük imádja a gyermektársaságot már 2-3 évesen is, akár 2 éves kortól. De a többségnek az anyja mellett a helye, az az ideális, 4 éves kor előtt!

Nyilván a szülő munkába járása erős korlátot szab erre nézve. De a beszoktatás mint fokozatosság elengedhetetlen lett volna...

A dolgot nyilvánvalóan tetézi a testvérféltékenység is.

Így nehezebb megoldást találni, de sok türelemmel és szeretettel kivitelezhető.

Elnézést, ha maradt némi elírásom.

Egy óvodapedagógus.