Érdemes egy 9 éves gyereket "erőszakkal" zongoratanulásra fogni?

én nagyon fontosnak tartom, hogy minimálisan értsen a hangszerekhez a gyerek.

de erőszakkal nem. valahogy meg kell hozni a kedvét, nem baj ha sok idő.

próbáld meg nem kényszeríteni, mókázzatok a hangszerekkel sokat, aztán majd csak megjön a kedve. én kamasz koromban tanultam gitározni, szóval semmiről nincs lekésve, főleg ha nem ezt a pályát szánja neki a sors :)

Teljesen fölösleges...

Nekem a bátyám zongorázott, 4 évvel volt idősebb, így alig vártam, hogy 8-9 évesen én is elkezdhessem. Aztán a lelkesedésem hamar elmúlt pár év alatt, de akkor már muszáj volt befejezni, anyukám erőltette hogy a zenei ált. képzést, ami 6 év, azt ugye kijárjam...hát utáltam :(

De megcsináltam a tisztesség kedvéért. Azóta sincsen semmi hasznom belőle, semmi értelme nem volt, csak az, hogy heti 4 délutánt szolfézson és zongoraórán meg énekkaron töltöttem, aztán meg persze gyakorlással.

És igen, inkább sportoltam volna valamit, és akkor talán nem kellett volna ducin kezdenem a gimit...

"Erőszakkal" semmit sem érdemes. Más az érdeklődési köre, és ezt el kell fogadni. Meg kell nézni, hogy mi az, ami őt leköti, és arra "ráerősíteni", tehát megteremteni a lehetőséget, hogy azon a területen ki tudjon bontakozni.

Nekem pl. semmilyen zenei tehetségem nincs, nincs hozzá hallásom, ha akartam volna sem tudtam volna, és nem tudnék semmilyen tehetséget felmutatni ezen a téren. Viszont az idegennyelvek tanulása könnyen megy, és élvezem, szeretek angolul, spanyolul, németül filmeket nézni, vagy ezeken a nyelveken olvasni. Ez a "hobbi" pl a munkaerőpiacon sem hátrány.