Rémes anya lettem, hogyan változzak meg?

Szia!

Egyrészt a hormonok sokkal de sokkal érzékenyebbé tesznek, ezért vagy idegesebb. Másrészt tulajdonképpen két gyerekre is figyelned kell, egyre bent, egyre kint. Nehéz összehozni, még 1 gyerek mellett is nehéz-nekem. Esetleg családi segítséget nem tudnál kérni? Valaki vigyázna a kisebb manóra míg megfőznél , ennél, vagy elintéznéd a dolgaidat....

én még nem várom a 2. at- csak szeretném és a 15 hósommal néha veszedelem ahogy viselkedek-

igaz nem gyakran de néha elszakad a cérna ez előfordul

a 2. babával meg ha megszakadsz akkor sem tudsz úgy vigyázni mert már ott van az első...

szóval én aputól kérnék 2 nap szabit... és nézz meg egy filmet- egy részletben, popcornnal, felállás nélkül:)

hidd el csodát tesz

nekem néha egy egy bevásárlás, vagy csak egy magányos takarítás is helyre teszi a dolgokat

szóval dumálj apuval mert ez egyikőtöknek sem jó- a pocaknak sem

ha végképp nem megy kérj meg egy barátot hogy segítsen picit, vagy szomszédot,ilyesmi- kitartás már nemsokára túl leszel ezen is

Bocsáss meg, de nem kellett volna pont most bevállalnod még egyet! Ha most eggyel ilyen nehéz, akkor szerinted kettővel könnyebb lesz? De mindegy... keressük a megoldást!

Szerintem szervezz a picivel közös programot! Pihentető, kellemes programokra gondolok... séta egy parkban, játszótér, állatkert... ahol kicsit önállóbban mozoghat a kicsi. Teljes önállóságot ne várj el tőle. Másfél éves, maximálisan rád van szorulva. Buta elvárás, hogy egyedül elaludjon, ennél butább kérés csak az lenne, hogy pelenkázza be magát.

Próbálj egy napirendet kialakítani magadnak és a kisfiadnak, illetve a kis születendőnek. Egy gyerek egész embert kívánó "melót" jelent, de próbáld meg belesűríteni a te igényeidet is.

Pl. egyetek közösen. Adj neki gyümölcsöt és amíg eszik, addig te is tudsz enni. Egy-két perccel tovább tart a készülődés, de hidd el, a kisfiad ki fogja bírni, amíg magadnak is megmelegíted az ételt. Nem kell rögtön ugrani, hogyha ő ebéd közben megkívánta pl. a kakaót, hanem meg kell mondani (okos, nagy másfél éves fiúcskáról van szó, aki már érti, amit mondasz neki, legfeljebb nem érdekli), hogy most anya is eszik, mert a kistesó is éhes. Nap közben próbálj lepihenni és magyarázd el, hogy "anya fáradt, mert nehéz a baba a pocakban", feküdj le, és tedd a oda a fejét pocakodhoz, hogy hallja és érezze a babát. Hidd el, kellemes élmény lesz neki.

Mutass neki képeket babákról, magyarázd el, hogy ilyen lesz az kistesója is és hogy ő lesz az okos nagytesó.

Ha tudsz, akkor napközben szürcsölgess citromfűlevél teát. Nyugtató hatású gyógytea, így kissé türelmesebbé válsz.

Nem vagy rémes anya, egyáltalán, aki ismerőseim között mozog hasonló korú gyermekkel és várandósan nem visekedik másképpen, mint te. Valóban a hormonok dolgoznak, ne idegeskedj. Próbálj meg gondolkodni, mielőtt bármit is kimondasz, vagy egyszerűen csak legyints rá kisfiad csínytevéseire és mondd neki, hogy most magára hagyod, mert szomorú lettél és ülj odébb, vagy ha éppen valamit csinálsz, akkor ülj le és várj, míg elmúlik a dühroham ami esetleg kitörőben van. Ezt tartsd mindig észben és hidd el, kevesebbet fogsz veszekedni gyermekedre. Amikor ennél, és nem hagy gyermeked, hagyd rá, hisztizzen csak, légy nyugodt, vagyis próbálj meg az lenni, aztán jusson eszedbe valami játék, hogy nono, az hol van, hozd csak ide! Napközben próbálj meg aludni vele délutánonként, ha szalad a ház, szaladjon, neked pihenned kell. Ne törődj most csak magaddal és gyermekeiddel, és ne idegeskedj semmi felett, más is túlélte ezt az időszakot, ami meglehetősen nagyon is nehéz. Ha megszültél még nehéz lesz az első 3 hónap, de aztán újra minden a régi lesz, csak két eleven babával, de egy türelmesebb anyával :)

Vigyázz magadra és sok sikert, kitartást!