Hogy mondhat olyat egy hiperaktív gyerek anyukája, hogy azért szeret dolgozni járni, mert akkor nem kell a gyerekre másodpercenként rászólni és kapcsolódhat?

a többi gyerek ezzel tanulja meg, h. nem vagyunk egyformák, illetve, h. vannak olyan társaik, akik ilyen vag más problémával küzdenek. így lesznek toleráns felnőttek! sógorom autista, olyan óvodába járt, ahol egészségesekkel voltak egy csoportban. az egészségesek mindenben segítettek az autiknak, megtanulták elfogadni, h. ők mások, így az utcán nem tátott szájjal mutogatnak egy "beteg" emberre. az autikat pedig motiváljál az ép gyerekek. gyorsabban, jobban fejlődnek.

nem kell rögtön kirekeszteni ha valaki nem tartozik az átlagba, pláne ha nem is tehet róla!

Biztos nem Te vagy a pedagógus.... (már a helyes írás miatt gondolom). Ha oda engedték beíratni a gyereket, akkor valószínűleg nem is kell speciális intézménybe íratni.

Szerintem igen is a mai világban egy átlag anyagi körülmények között élő anyának a munkát KELL választania a gyereknevelés mellett, mert egyébként nem tudnak megélni.

Ha az iskola engedte, hogy oda járjon, akkor ugyanolyan joga van hozzá, mint a te gyerekednek.

Ha zavar, kérd át másik osztályba vagy írasd át másik iskolába. Mi lenne, ha a te gyerekedről lenne szó, de mindenképp dolgoznod kellene, mert hónap 20-tól még kenyérre sem lenne pénz!!

Ha a gyerek teljesen kezelhetetlen, akkor a pedagógusnak jeleznie kell a felettese és a szülő felé és együtt kell megoldást találniuk!

A Kérdező kötekedni és veszekedni akar, gondolom régen volt ilyen itt a gyk-n.

Hiszen mindenki tudja, hogy olyan gyerek is lehet hiperaktív vagy autista, akinek az anyja teljesen egészségesen élt a terhesség alatt is és utána is!

Ebből kiindulva Kérdező, csak lejáratod magad és szerintem elég sokan kinevetnek. Nekem is 2 egészséges gyerekem van, de eszem ágában nem lenne, hogy ilyen bunkó legyek, mint te, ha persze, igaz egyáltalán a kérdésed!

Hú de buta vagy te jó Isten!

Először is nézz utána,hogy mitől lehet hiperaktív egy gyerek.

Másodszor lehet,hogy a te gyereked is idegesítő egy teljesen más típusú társának. Az én keresztlányom pl. ritka csendes, nyugodt kislány. Neki már egy elevenebb osztálytársa idegesítő. Pedig az a kisfiú nem hiperaktív, csak eleven!

De egyébként egy bizonyos fokig nem kell speciális iskola, pont ez az integráció lényege. Ha ez zavar, akkor vidd másik suliba a tiéd. Az ottani pedagógusok pedig tudják,hogy járhatnak az osztályukba problémásabb gyerekek is. Ha nem tetszik, akkor más pályát kell választani. A nagyon súlyos eseteket a bizottság úgy sem engedi normál suliba!

"hiszen az lenne a legjobb mindenkinek" - úgy érted, hogy Neked?! vagy a Te gyerekednek?!

Nem ismerjük a helyzetet pontosan, de a kommentjeid alapján azon sem csodálkoznék, ha egyedül Téged és a Gyermekedet zavarná a kialakult helyzet. Ha már most ezt hallja/látja Tőled/Tőletek a gyereked, akkor ő maga is el fogja ítélni és kirekeszteni a sérült/más gyerekeket, embereket. Mi lesz vele, ha a munkahelyén lesz egy beteg kollégája, ne adj Isten a főnöke?!?! Ebbe gondolj már bele egy kicsit légyszives. Milyen élete lenne a Te gyerekednek, ha mindenki elítélné a másságot?! Biztos vagy benne, hogy a Te gyereked soha senkinek nem fog "szemet szúrni"?

Ilyenkor legszívesebben azt kívánnám, hogy szülessen egy beteg gyermeked és majd akkor megváltozik a világlátásod. Vagy ne adj Isten, ha Neked születne beteg gyermeked, el sem tudnád fogadni?! intézménybe adnád, vagy magad nevelnéd a lakás falai között és eldugnád a világ elől, hogy senkinek se okozzon problémát?!

Istenemre mondom, elhiszem, hogy ez nehézség egy osztályban és nem szerencsés helyzet. De hogy ezért megvesd az Édesanyját, vagy magát a Gyermeket?!

Félre ne érts, ha az én gyerekeimnek lenne ilyen osztálytársa, biztosan én sem örülnék (hazudnék, ha ezt mondanám), de SOHA semmilyen körülmények között nem szólnám meg érte Őket, és nem jutna eszembe, hogy semmi keresnivalója az osztályban annak a gyereknek. És, hogy lásd, nem a levegőbe beszélek:

a kisfiam csoporttársa az oviban autista. Nemrégiben meghívtam őt, a tesóját és az anyukáját hozzánk, jöttek is örömmel. Mondtam a fiamnak, hogy jön hozzánk vendégségbe xy. Erre a fiam: de nem fog sikítozni, nem fog marni, nem fog verekedni?! mondtam a fiamnak, hogy biztosan nem. Majd amikor elmentek (tényleg semmi gond nem volt az autista kisfiúval, sőt szépen eljátszottak), megkérdezte a kisfiam, hogy xy miért csapkodott a levegőbe?! Elmondtam a 4 éves fiamnak, hogy xy beteg, és emiatt csapkod, sikongat és bizony előfordul, hogy verekszik. A betegsége okozza és nem tehet róla. Látod, most sem volt vele semmi gond. UGye?

A kisfiam a maga 4 évével megértette ezt és azóta is szeretettel gondol xy-ra.

HA javasolhatom, indulj el ezen az úton TE is, mert a saját gyermeked életét keseríted meg, ha nem toleranciára neveled!!!!