Ti szoktátok engedni, hogy a bevásárlóközpontokban kicsit szaladgáljon a gyerek?

Nálunk nem kell feltétlenül a kocsiban ülnie,kiszállhat,de nem szeretem ha elfut..Így mi együtt vásárolunk,ő pakolja a zöldséget és ilyesmik...ő is el van mellettem,meg én is tudom,h nem lesz baja...Tescoban a játék résznél nem szeretem elengedni egyedül,mert bemászna a kiállított kisházakba azt meg veszélyesnek tartom,mert azok mégiscsak dísznek vannak oda kirakva,ki tudja,h rakták össze...De akadt már fenn majdnem a ruhaosztályos kampón is,amin lógnak a cuccok..

Szóval teret úgyis lehet nekik adni,h közben arra tanítod,h hogyan illik viselkedni ilyen helyeken

Nem engedem. Egyrészt azért, mert másokat zavar, másrészt pedig, mert nagyon veszélyes. Nem szívesen veszíteném el a szemem elől őket. Arról nem is beszélve, hogy véletlenü levernek valamit, akkor fizethetem ki. Nem is szívesen viszem őket ilyen helyre, a napi 10 perc Sparozást már megszokták, ha meg nagy ritkán megyünk az Auchanba, az akkora újdonság nekik, hogy rendetlenkedés helyett inkább figyelnek.

Ettől még nem kell őket sajnálni, nincsenek állandóan korlátok közé szorítva, sőt, szerintem engedékenyebb is vagyok az átlagnál.

Ne futkozzanak. Vagy jön mellettem, vagy babakocsi vagy bevásárló szekér. Ha egyszer megengeded, akkor mikor mondod azt, hogy most már nagy vagy, ne futkossál? Öt évesen?

Veszélyes, lever valamit, feldönt valakit, fizethetsz. Attól is tartanék, hogy szem elöl tévesztem őket.

Hisztis akkor lesz, ha nem tudja a szabályokat és nem vagy következetes.

Keresztlányommal sokszor mentem bevásárolni, de őt nem engedtem futkorászni. Bárkit meglökhet, leverhet, valaki figyelmetlenségből fellökheti... Az áruház nem játékra való. A saját babánk a pocakban, őt sem fogom engedni rohangászni, játszani. Mindazonáltal nekem volt szerencsém ahhoz, már így várandósan, hogy nagyobbacska gyermek arrébb lökött, én meg majdnem beestem a tejfölök közé. A szülők a közelben sem voltak, vagy kiválóan beolvadtak a tejfölök és kefírek közötti vékonyka résekbe. Mindazonáltal jó paprikás lett a hangulatom és lett volna hozzájuk pár kedves szavam. (Arról nem beszéltünk, hogy az árufeltöltők és a takarítók sok helyen nagyobb gépekkel dolgoznak, simán történhet bármiféle baleset.)

Egyébként dolgoztam a túloldalon, kereskedelemben is, és attól függetlenül, hogy nem szóltunk a kedves vevőnek (azaz nem szólhattunk, míg a gyerek kárt nem okoz) a hátunk közepére sem kívántuk. Egyébként abból ne indulj ki, hogy mosolyogva figyelnek titeket, mert egy kereskedelmi alkalmazottnak sajnos, nem sajnos, mindenhez jó pofát kell vágnia. Attól, mert mi is mosolyogtunk, nagyon nem örültünk, hogy a gyerekek a boltban rohangásznak és bármikor eleshetnek, beüthetik magukat, leverhetnek bármit. (Az anyagi kár a legjelentéktelenebb, a személyi épség lényegesebb.)

Szóval én nem osztom a nézeteidet. Kellenek a szabályok, mivel szabályok szerint élünk. (Óvodában, iskolában, munkahelyen, a játékok is szabályokra épülnek... Mindennek vannak korlátai, amikkel a gyerekeknek szembesülniük kell(ene)).

Szerintem sem ott kell futkározni. Arra ott a játszótér, a játszóház, a parkok. Neked aranyos a szaladgáló gyereked, másnak meg nem.... Én oda vásárolni megyek, nem szeretném ha baleset történne, mert nekimegyek a kocsival vagy arcon vágom véletlenül a kosárral. A sajátjaimnak sem engedtem, mert nem akarok kifizetni olyan cuccokat, amiket levertek.

Amellett, hogy nem megfelelő viselkedés a boltban rohangászó gyerek, még balesetveszélyes is. Ha lever a gyereked egy üveg málnaszörpöt, elcsúszik és az üvegszilánkok miatt megsérül, akkor ugye nem fogsz senkit hibáztatni, perelni és szó nélkül ellátod a gyereked és feltakarítod a boltot is?

"Véleményem szerint minél jobban fogod a gyereket, annál frusztráltabb lesz és hisztis.Nekik is meg kell adni a teret. "

Akkor vidd a játszótérre. Mindenkinek meg kell tanulnia a megfelelő helyen a megfelelő viselkedést. Az enyémek is elevenek, olyan helyesek ahogy a parkban kergetőznek, a játszótéren üvöltve futnak a labda vagy egy pillangó után, de nem frusztráltak attól, hogy megtanulták hol hogyan kell viselkedni. Sőt, a legjobban a gyerekeimet zavarta az, hogy amikor egyszer a westendben ettünk, két 10 év körüli gyerek az asztalok között fogócskáztak, lökdösték az asztalokat. Értem én, hogy a Westend nem egy több Michelin csillagos luxusétterem, de nyugodtan meg akartuk volna enni a kaját anélkül, hogy valaki úgy meglökje az asztalunkat, hogy az ital az ölünkbe borul.