Más gyereke is szokott altatásnál hisztizni?

Másfél éves a lányom. Egyre nehezebben megy nálunk az altatás. És fogalmam sincs, hogyan oldjam ezt meg. Roviden: egyszeruen nem akar aludni, pedig fáradt. Beteszem a kiságyba, megkapja az alvóállatait, egy kicsit forgolódik, majd már amikor majdnem lecsukódik a szeme, elkezd beszélni, a rácson dugdossa ki a lábát, lépcsozik rajtuk, feláll, dobálózik. Ott ulok mellette, de nem szólok hozzá. Ha kimegyek óriási lilulásba fajuló sírás kezdodik. Ma is kidobta a vánkusát meg a takaróját, majd kovetelte vissza. Nem adtam, mert tudom, hogy újra kidobta volna. Olyan sírásba kezdett, hogy amikor abbahagyta rendesen szipogott. És ilyenkor se hall se lát. Ez a hisztikorszak kezdete? Mert nappal semmi probléma nincs vele, ha valamit akar, de nem lehet, el lehet neki magyarázni, de altatásnál semmit sem ért meg. Hiába beszélunk altatás elott, hogy most fáradt és megy egy kicsit pihenni, hiába altatjuk a babákat, úgy érzem ebbol semmit sem akar elfogadni. Így van hogy másfél-két órán keresztul is szenvedunk. Nem akarom, hogy az alvással kapcsolatban félelmei alakuljanak ki, de nem tudom, hogyan tudom a sírást elkerulni, és hogy aludjon el.

Ez most egy kicsit zavaros lett, de kérlek segítsetek. Hogy tudnám a sírást elkerulni, vagy ez ennek a korszaknak a velejárója?