Ha egy gyermek elkezd hisztizni a játszótéren?
..akkor miért kell a szülőt állandóan megbámulni?
Nálunk ez napi jelenség! Szinte már kötelező jelleggel figyelni kell az adott gyermek szülőjét, hogy mi a reakciója, mit csinál?
Ha esetleg a gyerek jobban ordít és üvölt, akkor még jobban bámulni kell és még inkább csodálkozó fejet kell vágni hozzá.
Ha pedig esetleg téged nem érdekel, hogy mi lesz a reakciója az anyukának/apukának, akkor a többiek gondoskodnak arról, hogy mindenképp tudjál róla.
Akár hangos véleményekkel, akár cselekedetekkel.
Én tipikusan az az anyuka vagyok akit meg lehet bámulni! A lányom 2,5éves és egy hisztigép!:( Főleg ha indulunk haza,rendszeres az ordítás. De én már imunis vagyok a bámészkodókra. Bár attól is függ milyen a "lelkiállapotom",mert volt már hogy megkérdeztem mi olyan érdekes?! Viszont ha a saját fülemmel hallom hogy még megjegyzéseket is tesznek akkor tuti beszólok,de ilyen még nem volt.
Ha az ismerős játszón vagyunk ahol a legtöbben ismernek,ott már fel sem tűnik senkinek ha a lányom hisztizik.....idegen hely a gáz!:(((
A hiszti nem egyenlő azzal, hogy megvan nevelve a gyerek vagy nem.
Egy eset:
Házban lakik egy család, ahol a gyerek lassan 3 éves. Egy tünemény, okos, szófogadó fiú.
Viszont van, hogy hisztizik, mert éppen más játszik a labdával, amivel abban a pillanatban ő is akar. Az anyja nyugtatja és elmagyarázza neki, hogy miért nem kapja meg abban a pillanatban a labdát.
Eltelik pár perc, a kisfiú odamegy a másik gyerekhez és elveszi a labdát.
Anyuka reakciója: Kisfiam, úgy szájba váglak mindjárt!
Lépcsőház előtt ugyan ez a család. Anyuka húzza maga után a kisfiút, aki sír, mert 5 órán keresztül nem volt elég a játszótérből. Anyuka reakciója: Felérünk, úgy elverlek, hogy a fal adja a másikat.
Nos, én erre pl. nem vagyok kíváncsi, de végig kell hallgatnom, ha a közelembe vannak.
Viszont a többi anyuka reflexből bámulja őket és mindenki mást, akinek sír vagy hisztizik valamiért a gyereke.
Egyébként ez az anyuka ma engem vetet meg, mert a lányom másfél óra hintázás után hisztizni kezdett, mert kivettem belőle, hogy mások is tudjanak hintázni.
Nemes egyszerűséggel annyit mondott: Miért nem lehet elhallgattatni a gyereket?
Erre annyit válaszoltam neki, hogy: Bocs, hogy a gyerekemet nem verem agyon, ahogy te szoktad mondani a sajátodnak..
Szerintem minden gyermeket nevelő szembesül a hisztivel. Örül, hogy most épp nem a sajátja, kíváncsi, más hogy kezeli.
Gyerek nélkül, meg amíg nem ért hisztis korba a nygobb, én is bámészkodó voltam, véleménnyel. (Magamban!) Amióta ezt az oldalt is ismrem, leginkább együttérző vagyok, pihenést kívánnék anyának és örülök a jó kezeléseknek (amiket ellesek és vagy beválnak nálunk is, vagy nem). A veréssel fenyegetés nagyon gáz.
Ha beszólnak, vagy tűröm, vagy nem. Akkor annyit mondok, hogy ha van képe ítélkezni felettem, amikor csak kb. két percet látott az életünkből, akkor legalább tartsa meg magának a véleményét.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!