Óvónéni probléma. Nagyon rosszul reagáltam szerintetek?
Január elsejétől új óvónénije lett a fiamnak. Én pedig december 15-én szültem, szóval többszörösen is új helyzet volt ez a gyerkőcnek, és hát mi tagadás, voltak kisebb magatartásbeli problémák. Igyekeztünk is kezelni, mostanra szerintem nagyjából megoldódott a dolog. Persze mint minden gyerek, pláne a fiúk, ő is csinál néha butaságokat, rosszalkodik, de a normális keretek között.
Az új óvónénivel úgy kezdődött a kapcsolatunk, hogy épp egy fiam által rendezett orbitális hisztire értem oda. Nagyjából láttam a történteket (nem úgy közlekedett a bicajjal, ahogy kellett volna, óvónéni rászólt, ő meg nekiállt hisztizni), így az lett a büntetése, hogy a héten nem mehetett biciklivel oviba.
Igyekeztem elmondani az óvónőnek is az itthoni helyzetet (hasfájós kistesó, apa sokat dolgozik, még csak most szokjuk a helyzetet, de én is igyekszem, tudom, van gond a naggyal, de igyekszünk következetesek lenni).
Ez volt 3 hónapja, azóta én úgy érzem kialakult a normális napirend, megszűntek a hisztik. Viszont az új óvónő vérszemet kapott, és kb másfél hónapja ott tartunk, hogy minden áldott nap panaszkodik nekem a fiamra délután, hogy sokat beszél, nem figyel rá, hangoskodik az udvaron, böfög evés után, meg hasonlók. Értem én, hogy nem tökéletes a gyerek, de attól függetlenül úgy gondolom, hogy egyrészt az ő dolga, hogy nap közben fegyelmezze a gyerekeket, másrészt kicsit idegesítő, hogy minden nap azt kell hallgatnom, hogy kb. mekkora neveletlen h.ülyegyerek a fiam (nem ilyen szavakkal persze, és nyilván én is érzékenyebb vagyok, de nekem valahogy ez jött le a szó szerint mindennapos panaszkodásból).
Végül ma meguntam, és kifakadtam neki, hogy elegem van, hogy mindennap ezzel fogad, és ha ennyire nem tud kezelni egy 6 évest, akkor talán adja vissza a diplomáját, de ne nekem panaszkodjon itt állandóan.
Úgy felhúztam magam, most elvittem a gyerekeket az anyósomhoz, és itthon füstölgök, illetve most már lenyugodtam,. és kicsit bánom, hogy így kiosztottam, mert félek, hogy majd még jobban pikkelni fog a fiamra. Nagyon hülye voltam? Ti tudnátok tűrni a mindennapos panaszkodást?
Szerintem igazad volt. Sajnos vannak ilyen pedagógusok...
Az a legnagyobb baj, hogy sok szülő azért nem mer szólni, mert fél, hogy csak mégjobban rászáll a gyerekre az ovónő/ tanár. Pedig ez nagy tévedés, ha láttják, hogy odafigyelsz és határozott vagy inkább visszavesznek... a gyerek pedig kap egy új esélyt. Mondjuk tényleg vannak olyanok is akik még inkább beszólnak, de az ilyeneknek is max mégegyzer szólsz és jobb lesz. Tapasztalatból tudom, hogy ha szólsz, nem fogja a gyereket piszkálni miatta. De ha mégis, akkor következőnek határozottan csak anyit mondj, hogy: nem szeretném, ha egy 6 éves ,ártatlan gyereken vezetné a feszültségét! Ha van vmi baja, akkor azt velem bezélje meg, ne egy kisgyereket bátson felnőtt létére!
Igazság szerint nem vártam meg. hogy mit válaszol, hanem elviharzottam onnan. Jajj, így utólag már tényleg bánom. Kicsit drámaira sikeredett a kivonulásom, már amennyire drámaian ki lehet vonulni egy babakocsival... :)
Csak már tényleg olyan rossz volt minden nap ezt hallgatni. De majd holnap elnézést kérek a stílusomért, viszont azt azért leszögezem, hogy ezt a panaszkodást örülnék, ha abbahagyná, mert amit mondtam, azt azért továbbra is fenntartom. Ez így szerintetek jó lenne?
Nem gondolod, hogy nem véletlenül szól neked az óvónő?
Az azért magáért beszél, ha minden egyes nap gond van a fiaddal és ha ez így van, akkor neki ez a dolga, hogy tájékoztasson.
Lehet, hogy féltékeny a kistesóra és így akar figyelmet kisajtolni magának.
Az óvónőnek valóban (többek közt) az a feladata, hogy fegyelmezze a gyerekeket ha kell, de 1 hét alatt megőrülnének, ha a csoport összes gyereke ilyen lenne.
Sajnos általában minden csoportban előfordul problémás gyerek, mint a fiad is és az a baj, hogy ezek egyrészt elviszik rossz irányba a többieket, másrészről az óvónők egész napja abból áll, hogy folyton rájuk kell szólni valamiért ami érthető módon felettébb zavaró.
Nézd, ha valóban olyan dolgot csinál a gyerek, akkor szóljon, én az elején partner is voltam a dologban, amíg azért szólt, ami valóban olyan probléma, amit csak közösen (óvónő, mi együtt) tudunk orvosolni. De azért ne azt kelljen már hallgatnom minden nap, hogy a fiam ma is böfögött ám. Meg nagyon hangosan játszanak az udvaron. Vagy hogy túl sokat beszél. Érdekes, a másik óvónőnél nem csinálja. Megkérdeztem, és vagyunk olyan viszonyban, hogy elmondaná. Nála nem, rossz a gyerek, csak a másiknál? Minden szakember szerint (nagycsoportos, ősszel iskolába megy voltak többen is az oviban megnézni, hogy iskolaérettek-e), teljesen átlagos gyerek.
Plusz tudom, elfogult vagyok a sajátom felé, de messze nem a legrosszabb gyerek a csoportban. Többen járnak nevelési tanácsadóba, érdekes nekünk nem kell. Meg nehogy már éppen csak az én gyerekem böfög minden nap, meg futkározik hangosan az udvaron. Csak ő, ugye? A többi csendben ül, és ámulattal hallgatja az óvónénit gondolom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!