Hogyan szokjak le a folytonos kompenzálásról?

Hasonló helyzetben vagyok. Pénteken volt az, ami már sokadjára előfordult, és rájöttem, túlzásba viszem. :) Nagyon kell vennem egy nyári lábbelit, el is indultam, csak A-ból B-be való utamon találkoztam egy könyvesbolttal, ahol vettem a lányomnak egy mesekönyvet, és közvetlen a cipőbolt mellett volt egy játékbolt, ahol vettem neki egy babát, amit még a múlt héten említett, hogy mennyire szeretné. Lábbeli keretem ugrott, nem bánom, mindig ez van, de ahogy megkapja a lányom ezeket, az az öröm és boldogság.. Megérte. Majd veszek következő hónapban cipőt, ... :)

Az a jó, hogy belátod, hogy ez már túlzás, ez az első lépés a változás felé. Gondolj arra, hogy ha ilyen sűrűn kap ruhát, játékot nem fogja értékelni, becsülni azokat, mert mindennapossá válik. Törekedj arra, hogy játékot csak alkalomra kapjon, ruhát meg annyit vegyél, amit ki is tud használni. Esetleg havi szinten jelölj ki egy reális keretet, hogy mi az amit a gyerekre szeretnél költeni és szigorúan tartsd be. Ha esetleg marad pénz hónap végén, akkor tedd félre, sose lehet tudni, mikor lesz szükség rá, vagy ha a gyerekre szánt pénzből maradna, akkor nyiss neki számlát és gyűjtsd a jövőjére. Ne érezz bűntudatot azért, mert nem működött a házasságotok! Nem vagyok válás párti, de sajnos előfordul, hogy két ember között nem működik és jobb külön. Ha van rá mód a férjeddel próbáljatok normális viszonyban maradni, mert az sokat segíthet a kicsinek, mert nem érzi úgy hogy választania kell köztetek. Jah és biztos, hogy ajándékok nélkül is érzi a kislányod, hogy mennyire nagyon szereted!

Amit kinézel a boltba és már majnem viszed a ksszához, TEDD VISZA és az árát otthon rakd félre. Mert azt a pénzt úgyis elköltötted volna,akkor inkább gyűjtögest valami jó kis nyaralásra vagy valami értékesebb dologra amire majd szüksége lesz.