Milyen hátránya/előnye származhat egy gyereknek abból, hogy 5 évesen megy csak óvodába?

Szerintem a 8-as a vegyes csoportokra gondolt összevont csoport alatt.

Én speciel nem véletlenül kerestem olyan ovit, ahol nem vegyes csoportok vannak, jobbnak tartom azt, ahol kor szerint vannak a gyerekek szétosztva.

A szocializáció szempontjából fontos, hogy közösségbe kerüljön a gyerek. Azzal azért vitatkoznék, hogy pl. a verseket, mondókákat, torna stb. foglalkozásokat otthon nem kapja meg a gyermek. Nálunk legalábbis ez a természetes, hogy itthon is foglalkozunk a gyerekkel. De szerintem aki csak 5 éves korában megy oviba, az nehezebben tud beilleszkedni, nehezebben barátkozik.

Itt a közelünkben van egy kisgyerek, aki 4 éves, és az anyukája itthon van, nem is akarja beadni még, majd csak ha már betölti az 5-öt a gyerek. Félénk, mufurc kisfiú, nehezen barátkozik, zárkózott, és nagyon sokat beteg, ha valamilyen közösségbe mennek, pl. játszóház. De lehet, hogy gyerekfüggő és családfüggő is. Én mindenesetre nem várnék 5 éves koráig a beíratással.

Óvodapedagógusként a 4. életévet látom ideális óvodakezdésnek, kisebb részt gyermekfüggő.

Három éves korig alapvetően a szülőm mellett a helye a gyermeknek. Ez életkori sajátosságból, rájuk jellemző pszichés beállítódásból ered. A legtöbb 4 év alattinál több kárt okoz, mint hasznot az idegen társaság erőltetése. A 4. életévtől viszont kifejezetten ideális, bár 5 évesen sincs elkésve erről a gyermek, bát a 4 éves kori kezdés esetén egy év szocializálódási, és szakemberek által nyújtott plusz környezeti és személyi ingerekkel előnyben vag a gyermek. Mégis van eme enyhe hátrány mellett az 5 éves kori óvodakezdésnek előyne is, mint látható gondolatmenetemből: az ÁLLANDÓ szülői közelség mint életkori sajátosság rendkívül pozitív hatással bár a gyermek MINDEN IRÁNYÚ fejlődésére, amennyiben a szülő bátorítja, önállóságra neveli gyermekét, ugyanakkor érzelmi támaszt is nyújt számára, mondókázik, énekel, játszik vele, a gyermek igényeiből kiindulva.

A növényeknek is és mindennek meg van a sajátos fejlődési ritmusa, sok szülő sajnos nem hajlandó a szakemberek ismereteit és tapasztalatai figyelembe venni, csak azt, ami a saját szájuk íze szerint való. Tisztelet a kivételnek! Amíg egy növény rügyezik, káros dolog elvárni, hogy hozzon levelet, vagy virágot!

Hat éves korig azonban már többségében hátrányos várni az óvodakezdéssel.

Na, azért vegyünk már vissza egy kicsit.

Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki olyan településen él, ahol esélytelen 5 éves kor alatt oviba adni a gyereket akkor, ha otthon vagyunk a kistestvérrel. Pest környéki kisváros, rengeteg a gyerek, sok a 3-4 gyerekes család is. Ez azt jelentené, hogy a város gyerekeinek közel a fele magába forduló, zárkózott és különc lesz? Hogy nem fogják megállni a helyüket az életben?

Mi ma jöttünk haza az ovis jelentkezésről a 3 éves kisfiammal. Mivel van itthon kistestvér, már ott megmondták, hogy ne fűzzünk sok reményt hozzá. Nyilván jobban örülnék, ha járhatna napi 4 órát közösségbe, de van társasága enélkül is, csomó kis barátja van, sokat vagyunk a levegőn, ismer mondókákat, még kirándulni is járunk. Persze, jó lenne, ha megismerkedne a közösségi élettel is, de így is nagyon jó fej, aktív, barátkozós kisfiú, nem hiszem, hogy ezzel most taccsra lenne vágva az élete.

Egyébként anyukám sem járt oviba, és neki 7 éves koráig nem volt más társasága, mint a nagymamája öregasszony barátnői, és a napi program a piacra járás volt. Sok mindent el lehet mondani édesanyámról, de hogy magányos vagy zárkózott lenne, azt a legkevésbé.

Ez csakis a családon, elsősorban az otthon lévő édesanyán (vagy ahol az apuka van otthon, akkor ott az apán) múlik! Ha a család minden szempontból rendben van, akkor bizony a gyereknek csak előnye van abból, ha EGYÁLTALÁN NEM jár óvodába. A szocializációt nem az oviban tanulja a gyerek, illetve amelyik igen, ott a családban nagy a gond. Érdemes a témának Vekerdynél vagy Ranschburgnál utánaolvasni.

Egy személyes példa: az apukám soha egy napot sem járt óvodába. Nem hiszem, hogy könnyű lenne találni nála barátkozóbb, mindenre és mindenkire nyitott embert.

A gyerekek számára egyébként a nagycsaládban való nevelkedés a legelőnyösebb.

Igen- ez család-gyerekfüggő és még szerintem az sem mindegy, hogy milyen pedagógusok és milyen ovodai csoportba kerül be egy kisgyerek.

Akinek több gyereke van, az tud különbséget tenni ovonénik és csoportok között is. (bár a 2ovonéni közt is van különbség egy-egy csoporton belül is)

Szóval lehet jó így a gyereknek, lehet egy csomó előnye lesz csak belől, de lehet hátrányos lesz neki- ez sokmindentől függ.