Túlaggódom kivegyem az oviból vagy ezek normálisak egy állami oviban, szokjam meg, törődjek bele, máshol is ez lesz?
3 éves volt októberben a lányom. Be is írattam az oviba, már 2 éves kora óta szobatiszta, önállóan eszik nagyrészt egyedül öltözik (3 éves kora előtt nem sokkal) szépen tisztán részletesen beszél, beszámol. Nyitott barátkozós típus, nem egy félős. Jártunk 2 éves korától babaklubba játszóházba, játszótérre, rokonokhoz, mindig mindenhol feltalálta magát talpraesett barátkozós, barátokat szerez együtt játszik. Csak októbertől vették fel dacára annak hogy mint írtam teljesen alkalmas lett volna ovira már szeptembertől és akkor egyszerre kezdhetetett volna a többi gyerekkel (sima kiscsopi) 15 en voltak szeptemberben tehát nem értem, miért nem fért ő el ott 16.nak de mindegy, megértettük, túlléptünk ezen, októbertől vittem (16.tól mert 15 töltötte).
És hát azóta csak a szenvedés van. Nem szeret járni, 5 napból 4 en sír ordít reggel akaszkodik rám. Nem mesél hogy mi volt bent, semmit.
Kérdezem kivel játszik van e kis barátja barátnője, semmi. Csak a dadust említi néha hogy leszidta mert bepisilt (bepisil néha pedig itthon sose).
Az óvónőket 3 szor kérdeztem eddig hogy mit csinál a lányom, mit szeret, kivel játszik. A válasz: hát senkivel, egyedül főzőcskézik...meg mindig más játékkal játszik.
És olyankor is úgy érzem, kicsit le akarnak rázni hogy mit kérdezgetek.
A stílusuk kedves vagy hogy mondjam, nem bunkók meg hívják be a kislányomat reggel mikor ő sír de mégis rossz érzésem van.
Tanulni nem tanult semmit, úgy értem se egy dalt se egy mondókát, semmit se hallok tőle hogy "ragadna rá vmi".
Kérdéseim:
1.Ez normális hogy október óta sír és nem tudja megszokni?
2.Tényleg nem érnek erre rá az óvónők hogy az én lelkemet ápolgassák? (ezt a férjem mondta)
3. Terhes vagyom még nagyon kicsi a baba, de a dokimmal meg tudom beszélni hogy kiírjon táppénzre ami anyagilag rossz lenne persze de akkor kivehetném a lányt az oviból van ennek értelme hogy kiveszem (másik ovit kerestem már egyébként)?
4.Sógornőm fiai is oda járnak nagyon kényelmes mert ha én néha nem érek oda, ő elhozza a lányt is de hát ez a kényelmi szempont nem állhat az előtt hogy úgy érzem nincs jó helyen ugye?
5. Jövő szeptembertől ha máshova menne ott is ez lenne vajon?
Kistesó 6 hete van a pociban (ami ugye valójában 4 hetesnek felel meg) tehát nem hinném hogy ez zavarná.
Nem, szeptemberben voltak 16 an. Aztán okt. jöttek a lányommal együtt 3an aztán novemberben még páran, most 23-an vannak. nem egy húú de nagy létszám.
A következő falu ovijába jár a barátnőm kisfia aki novemberi és szept.től már járhatott szóval azért gondoltam hogy nincs ez kőbe vésve hogy PONT 3.tól lehet menni, de ez is a rangsoromban hátul helyezkedik el hogy ezt nem tudtam hova tenni, mert már beletörődtem, és elfogadtam-.
válasza: válasza:enyém idén kezdett mert decemberi. 3 éves kortól lehet oviba járni, nem hiszem, hogy ezen ki kéne akadnod, ez egy szabály. persze vidéken van ahol 2,5 éves kortól van mini csoport de szerintem ez elég ritka és ahogy te is látod már, 3 éves kor előtt nem is érettek még erre.
pont attól más, hogy itt kötött programok vannak, van egy napirend amit tartani kell. ha mentek rokonokhoz ott gondolom azt csinál amit éppen szeretne. na meg nem mindegy, hogy 20 új ember vagy a rég jól ismert család, gyerekek.
nálunk 27en vannak egy csoportba, ettől megy nekünk nehézkesen mert nehezen oldódik fel az én extravertált fiam is, ez normális.
viszont én minden nap egy 5-10 perces beszámolót kapok. kint voltak-e, mivel-kivel játszott, mit és mennyit ivott, hányszor pisilt, ilyenek.
én meg vagyok elégedve :)
tanácsot nem tudok adni, csak azt akartam leírni, hogy nálunk mi van.
válasza: válasza:7. vagyok!
Nem tudom, hogy te hogy csinálod, én leírom a saját tapasztalatomat.
A fiam 2011. szeptember 8-tól ovis, ő is nyílt, kedves, barátságos, bár kissé félénk kisfiú volt és még most is az, ezen nem változtatott az ovi.
Viszont ami hibát én elkövettem: Az első naptól kezdve minden nap megkérdeztem, hogy: Na, mi volt az oviban? Mit és kivel játszottál? Rajzoltatok, énekeltetek?...
Az első pár napban még mesélt is a kérdésemre, de utána hiába kérdeztem, semmit nem mondott el.
Rájöttem, hogy nem szabad állandóan kérdezni, majd ő mondja! És ez bejött!!! Nem kérdeztem rá mindig, és egy idő után már ő maga mondta!
Köszönöm minden tanács , leírás hasznos.
Produktum alkotás sincs. Semmit se mutattak meg eddig.
Gondoltam megvárom a februári szülőt ott nyílt színen felteszem a kérdéseimet (nem bunkón meg számonkérőn hanem normális hangnemben hogy mások gyerekei visznek e haza bármi alkotást vagy új dalokat verseket ?)
Nincs 5-10 perces beszámoló hogy mit csinált aznap, mondom ÉN KÉRDEZGETTEM eddig 3-4 alkalommal de mintha ez nem is lenne normális kicsit úgy érezették velem.
Köszi most már én se kérdezem, de így se mond semmit.
Extroveltáltság: ennyire más lenne ennyire megváltozott volna?? A játszóházban játszótéren nem ismerősökkel találkozik hanem egy két felületes ismerős van ugyan de többség idegen gyerek és mindig jól eljátszott velük!!! És most is ha hétvégén megyünk valahova ugyanaz a nyitott kis teremtés aki máskor és ott az oviban meg hétfőtől péntekig bezárulna? meg hát nem telt már el ahhoz elég idő hogy feloldódjon?
válasza: válasza:13 vagyok
ma 14:59 kommentedre.
igen, ennyit számít. játszótéren ott vagy vele, bátrabb, erősebb, meg van támasztva a lelke.
gondolj bele, bemész egy idegen helyre, idegen emberek közé. Te is kis nyuszi leszel, nincs kihez szólni, csak meglapulsz míg valakivel összebarátkozol. ha ugyanebbe a társaságba mondjuk a férjeddel mész, már sokkal magabiztosabb vagy, nem?
ugyanez a gyerekeknél is.
de tényleg én a beszámolót gondolom "csak" problémának és ez nagyon nagy gond lehet :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!