Mi van ha kiborultok, megy ez tovább?

Nekünk 1 kisfiunk van, de gyakorlatilag ráment a kapcsolatunk. Mint 2 idegen olyanok vagyunk egymás mellett. Nem tudom mi lesz. Eljutottunk oda, hogy én csak a kisfiam miatt vagyok a párommal. Ő persze mit sem vesz ebből észre, bár ezt sem értem. Ha lettek volna kettesben töltött órák, máshogy lett volna, de erre nem volt igénye és senki sem vette észre a családban sem, hogy boldogtanalan vagyok, hogy nekem viszont kellett volna egy kis feltöltődés, volt pár próbálkozásom, de mindig én szervezzem le és találjam ki. Köszönöm nem! Borzasztó tanácstalan vagyok, hogy mitévő legyek, mert boldog nem vagyok, de a kisfiam miatt nem merem meglépni, hogy külön váljunk.

Keress egy bébiszittert, ha máshogy nem megy.

Én is így voltam, pedig "csak" 2 gyerekem van és segítségem is akadt olykor. Anélkül nem bírtam volna és szerintem a diliházban kötöttem volna ki :)

Gáz, de csak azóta lett jobb, amióta újra dolgozom. Igaz, fizikailag sokkal fárasztóbb, mégis összességében jobban érzem magam.

Tök hülye dolog, mert mostanában meg arra panaszkodom, hogy kb. 20 felé kell egyszerre figyelnem és ebből a 2 gyerek csak 2-t jelent, mégis ez valahogy más.

Maga az a tudat, hogy hasznos vagyok, hogy valahol számítanak rám, hogy fontos a munkám és megköszönik, akkora energiát ad, ami elég a többi dologra.

Na meg az anyagiak miatt is kevésbé fáj a fejem :)

Kérdezhetek pár dolgot?

Mennyi időd jut önmagadra?

Szoktál egyedül lenni? Akár csak elmenni bevásárolni vagy olvasni egy könyvet, esetleg magaddal foglalkozni? Vagy akár elmenni szépítkezni (fodrász, kozmetikus, pedikűr-manikűr, masszázs stb)?

Sportolsz valamit?

Van valami hobbid?

A pároddal mennyit vagytok kettesben? Akár este, miután a gyerekeket lefektettétek?

Az első és a második gyereknél is ugyanez volt, ugyanezt érezted?

Előző vagyok.

Figyelj, csak úgy lehetsz teljes értékű ember, ha nem sajnálod önmagadra az időt.

A gyerekeknek és a háztartásnak nem az a napi fél-1 óra fog hiányozni, amit önmagadra fordítasz, hanem az energiád, ami lassan teljesen elfogy, ha nem törődsz magaddal (tudod, a Garnier is megmondta) :)

Az önfeláldozás rövid távon talán működhet, de hosszú távon semmiképpen. Elsősorban te magad mész tönkre, de ezzel tönkreteszed a pároddal való kapcsolatodat és persze valamennyire a gyerekek életét is. Így egy olyan kép alakul ki a gyerekekben az anyaságról, hogy az egy teljes önfeláldozást igénylő dolog és vagy nem kérnek majd belőle vagy ők maguk is ilyenek lesznek.

Tudom milyen ez, mert a párom anyja is ilyen, após kamionozott, így sosem volt otthon, segítség nulla, így anyós is szépen leadta az igényeit és csak a gyerek-munka-háztartás létezett számára mindig is. A párom ebbe nőtt fel, így számára ez a természetes, ezért elég sok vitánk volt amiatt, hogy én viszont nem szerettem volna feladni önmagam, csak mert anya lettem.

Nem értek pár dolgot: miért töltöd az estéket a gyerekekkel? Velük vagy egész nap, nem? Szerintem a saját érdekedben és a kapcsolatod miatt is érdemes minél korábban lefektetni a gyerekeket, hogy utána tudj egy kicsit szusszanni még és legyen energiátok egymásra a pároddal.

Amúgy ő igényelné ezt? Vagy ő is bele van fásulva ebbe az életbe?

A jógán kívül nincs más lehetőség? Ha nincs, akkor akár a futás vagy az otthoni torna is jó lehet, de persze ezeket a legkönnyebb halogatni és félretenni :)

Azt sem értem, hogy miért csak 2x voltál fodrásznál az 5 év alatt. Persze, ha nincs rá igényed, az más, akkor nem szóltam, de kevés olyan nőt ismerek, aki 2,5 évente jár fodrászhoz :)

Szóval ne félj egy kicsit önzőnek lenni, mert hidd el, hogy megtérül :)

Vekerdy Tamás mondata sokszor eszembe jut: "A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha... Élni kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza a gyerekek."

Innen idéztem: [link]

Bocsi, ha mellé nyúltam pár dologban és persze én sem vagyok tökéletes, csak elméletben tudom jól a dolgokat, a gyakorlati megvalósítás sokszor nekem sem megy :)

Boldog, békés Karácsonyt kívánok!