Anyukák, akik dolgoztok! Mennyi időt vagytok távol a gyermeketektől? Mikor indultok dolgozni és mikor értek haza?

Szia !

Én egy magán iskolába dolgozom , ahova a gyerekek este 6 - ig járnak ( középiskola ) Úgy , hogy 8 megyek ! Nagyon sokszor csak 6:30 körül érek haza , mivel angol tanár vagyok , és sajnos alig van egy- egy lyukas órám ! Vagyis ugye hétfőn , kedden , csütörtökön vagyok addig ! Nagyon rossz mivel a második kisfiam még csak 2 éves ! És amikor fel kellek akkor még alszik , mivel mamával van itthon ! A nagyobbikat én viszem az óviba ! Nagyon kevesett vagyok velük !

Én most még 4 órában dolgozom, de január 1-től 8 órás leszek.

Reggel 7-kor indulok (anyukám addigra ideér), 8-ra érek be. Anyu viszi a gyerekeket bölcsödébe. Aztán anyu megy értük fél 4 felé. Én meg kb fél 6-ra érek haza.

Este fél 8-8 között van a fürdetés.

Sajnos szerintem ez általános manapság. Nem válogathatunk, így ez így még mindig jobb, mint munkanélkülinek lenni. Én is el szoktam keseredni, de olyankor mindig belegondolok, hogy 8 órás fizetésből több mindent tudok biztosítani a gyerekeimnek...

Kicsit szerencsésebb vagyok a szerencsétlenek között..

Reggel 7 re beviszem bölcsibe,aztán 9 re beérek dolgozni,70 km...szerencsére csak 6 órát dolgozok és 4-30 kor már utána tudok menni ha éppen a nagyi nem ér rá,ha igen akkor 3 után elhozza,sétálnak,nasiznak.De annyira kevés ez az idő amit vele tölthetek,nagyon várom a hétvégéket.

Apa az már a megszületésétől minden nap!! reggel 6 kor kilép az ajtón és este 6-30 kor jön be.

Szerencsére nagyon értelmes a kislány,szófogadó és el tudtuk magyarázni,hogy mi miért történik,és a bölcsibe is nagyon jó nevelőket fogtunk ki,így agyon-nagyon jól érzi magát ott.

Csak reménykedni merek,hogy nem lesz ez mindig így és hamarosan megtehetem azt a luxust,hogy otthon legyek és mindig meleg ebéddel várjam és a délután rólunk-róla szóljon,a vele töltött minőségi idővel.Sok szülő annyira szerencsés,a gyermekei mellett lehet mégis a tv vigyáz azokra.

6:45-re viszem bölcsibe a lányomat. 8-ra megyek dolgozni (sokszor kések, mert majd' másfél óra az út, de elnézik).

Este fél 6-ra érek haza. Lányomat a bátyámék hozzák el a bölcsiből negyed 5-kor amúgy.

Kislányom napközben nem alszik, így este fél 8-kor már elálmosodik, tehát nagyjából 2 órát vagyok vele, de ebből elmegy még az idő a hazamenetellel (mivel tesóméknál van és onnan is haza kell érnünk még), aztán evés, aztán fürdés és kész...

Játszani is alig van időnk, de ezt a kis időt próbálom minőségien eltölteni. Mert próbálok megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a gyereknek nem a mennyiségi, hanem a minőségi idő számít. Remélem.

Ja, és szombaton is dolgozom. Akkor párom vigyáz rá, mert ő csak hétfőtől péntekig dolgozik.

Szerintem is kevés az idő, amit a legfontosabb emberekkel tölthetünk, és sok az az idő amit "vadidegenekkel" töltünk, na meg az utazás is sok időt elvesz. De baromira örülök, hogy van munkahelyem, hogy visszavettek. Miközben persze - szerintem amúgy tök normális módon - teli vagyok kételyekkel, és lelkiismeret-furdalásom van, hogy kevés időm van a gyerekre. De az én szüleim sem voltak másképp, sőt. A kapcsolatunkon viszont ez ne rontott soha, mert mikor együtt voltunk, akkor az intenzív volt, igazi szülő-gyermek kapcsolat. S gyerek fejjel nem számolgattam, hogy az hány óra volt (pedig az sem volt sok tudom, mert apukám és anyukám is nagyon sokat dolgozott).

Reggel negyed 8-kor keltem a gyerekeket (3 van), összekészülődünk, 8-ra elviszem őket a bölcsibe, általában a férjemmel együtt (ő otthon dolgozik, utána megyek dolgozni. A munkahelyem szerencsére nagyon közel van a bölcsihez és a lakásunkhoz is. A gyerekeket a nagyi vagy/és a férjem hozzák haza, uzsonna után mennek értük, fél-3/4 4 között. Én 6 körül érek haza. Általában fél 7-7-kor van vacsi, utána még játszunk, fürdés, de max. fél 9-kor már alvás van a gyerekeknek. A héten 1 olyan munkanap van, amikor én tudok értük menni a bölcsibe, mert akkor hamarabb végzek.

Ezen kívül marad a szombat, vasárnap és az ünnepnapok.

Szerintem is kevés, de valamiből meg kell élni, és fel kell őket nevelni.

Nálam is úgy alakult, hogy nem volt esélyem 6 órában visszamenni, sőt, nagyon örülhettem, hogy ezt a mostani munkát megkaptam, mert sok munkáltató nem szívesen alkalmaz 3 gyerekes aanyákat. Hozzáteszem, a gyerekek betegsége esetén is a nagyi vagy a férjem van otthon velük, én nem tehetem meg, hogy táppénzre menjek (természetesen akkor sem, ha én vagyok beteg.) A gyerekek folyton hazahoznak valami vírust a bölcsiből, ami végigmegy az egész családon.

Szerintem amúgy ahol az anyukának van munkája, ott igen, ez az általános, mondjuk az én munkahelyemen is dolgoznak néhányan 6 órás munkakörben, de ezért ezt elég nehéz elintézni és erősen munkafüggő, mert nem mindent lehet 6 órában ellátni.

Én szerencsésnek érzem magam, nekem 7-15:30-ig van a munkaidőm, 20 perc utazással. Tehát fél 7-kor indulok otthonról, fiunkat a férjem viszi oviba egy kicsit később, és én megyek érte 4 órára. Reggel ha nem ébred fel addig, akkor én ébresztem fél 7 előtt, így fel tudom öltöztetni és el tudok tőle köszönni. Délután is elég sok időnk van együtt.

Sajnos tényleg meg kell becsülni a munkahelyet, nem lehet ugrálni. Ha úgy érzed, ez így nektek nem jó, akkor esetleg keresgélj közelebbi munkát, hátha sikerül. Ha nem, akkor meg a hétvégén bepótoljátok a kimaradt időt.

Szia!

Én 2 nap nappal dolgozom (1. nap fél 6-tól fél 6-ig,2.nap 7-től este 7-ig),utána 2 napot itthon vagyok,aztán nappal és éjszaka dolgozom(nappal fél 6-tól fél 6-ig,éjjel este 5-től reggel 7-ig)és utána megint van 2 nap szabadnapom.

Az én gyerekeim megszokták már ezt a beosztást,apa is így dolgozik,csak 1 nap csúsztatással,hogy mindig legyen itthon valaki.

Nekem az a legrosszabb,ha a 2 nap nappalom hétvégére esik,akkor tényleg nem vagyunk együtt semennyit:(!

Én attól vagyok inkább most szomorú,hogy Szenteste leszek éjszakás,amióta gyerekeim vannak még soha nem dolgoztam karácsonykor,idén pedig már erre a napra nem jutott szabadságom:(!

Sajnos "meg lehet szokni",hogy kevesebbet látja az ember a gyerekeit,mert dolgozni muszáj:(

Hát sajnos én a szerencsétlenebb csoporthoz tartozok :(

Hajnal 3.30 kor kelek,4.30-kor indul a buszom,egy órát utazok 6-kor munkába állok.A fiamat a két mama viszi felváltva az oviba,én 4-re érek haza így hazatudom hozni,aztán még jön a mosás,főzés,takarítás és 9 körül már ágynak is dőlök.Nagyon kimerült vagyok és egyre elviselhetetlenebb,tiszta stressz az életem és pont ezért mert alig vagyok együtt a családdal ugyanis elég sokat dolgozunk szombaton is,a vasárnap meg semmire nem elég! Nem tudom meddig fogom ezt a tempót bírni de nem hiszem hogy sokáig.Ez így 4 hónapja tart de egyre rosszabb :(