Mesélnétek rossz időben, sárban, latyakban elesős sztorikat?

Ezek igen rövidek lesznek. Gyerek szalad előre, persze hiába mondom, hogy álljon meg, minden irányba nézeget, csak előre nem, puff, hová esik, naná, hogy a tócsába. Csavarni lehet belőle a vizet, nadrágból, kabátból, berakom a babakocsiba. Naná, hogy ilyenkor jön szembe az utált szomszéd...

A másik gyerekem meg a mamával motorozott, anyám, gyerek jön haza, mint a disznók...gyerek belefordult a pocsolyába kismotorral, anyám meg felvette a csöpögő-ordító gyereket.

Anyám mesélte, hogy mikor kicsi volt, belelökték egy naaagy saras pocsolyába a télikabátjában. Mama kiakadt, amikor meglátta és elcipelte a gyerek anyjához a vizes anyámat úgy, ahogy volt, megmutatni és leordítani a bűnös gyerek anyját.

Az én lányom nagyon finnyás, mikor először lementünk gumicsizmában, esőkabátban, rávettem, hogy menjen bele pocsolyába, azt hittem, tetszeni fog neki, mert ezt minden gyerek szereti. Sírva fakadt, mikor sáros lett a csizmája.

Ez volt kb 1,5 évesen, azóta sem megy bele sárba, pocsolyába, utálja az esőkabátot (esernyőt használ). 4 éves

Egy kiadós nyári eső után az egész utát egybefüggő víz borította, konkrétan tó lett az utcából. Persze gumicsizma, aztán irány ki. Nagy szerencsém volt, kb. 15 percig ügyesen csatangolt a lányom a tócsában, majd egy jól irányzott lépéssel elesett, és a háta közepéig vizes lett. Meglepődött, de nem sírt. Aztán mondtam, hogy akkor irány haza. Pár méterre voltunk a kaputól, addig ő még párszor le akart ülni, annyira élvezte a vizet. :)

Gyerekkoromban is volt ekkora víz az utcánkban sokszor. Rendszeresen abban mászkáltunk. Egyszer még szörföztünk is valami műanyag darabokon. Persze térdig vizesen mentünk haza. Aztán utána mondta anya, hogy az nem eső víz, mert ha nem vettük volna észre, nem is esett. Hanem a közeli gyár engedett ki valami vizet. Hát, csoda, hogy még van lábunk. De akkor jó buli volt. :)

Meg amikor a vasúti töltésen szánkóztunk egész télen, és amikor a hó elolvadt, úgy gondoltuk, a sáron is vicces csúszkálni szemetes zsákon. Persze a zsák hamar feladta, igy csak simán melegítőben csúszkáltunk a dombról. Amikor hazaértünk, anya nem is engedett be minket, csak miután a fűben fetrengve ledolgoztuk magunkról a sár nagy részét. :)