Mit szóltok ehhez az íráshoz? Ágybavizel a 4 és fél éves,2 éve szobatiszta és ágytiszta kisfiam :- ( Tanácsok éjjeli bepisilős gyerkőcök szüleitől?

[link]

itt ezt írja:

Napközben a környezet erős ellenhatásai miatt képtelen szabadjára engedni a benne felgyülemlő feszültséget, nem tudja a dolgokat úgy irányítani, ahogy szeretné. Ám amint a józan ész kontrollja alábbhagy, a feszültség is felenged. A gyermek kisbaba módjára hagyja, hadd menjen minden a maga útján. A bepisiléssel azt üzeni: "Olyan kicsi vagyok még, hogy éjszaka bepisilek. Valahányszor ez bekövetkezik, a szüleimnek végre tényleg foglalkoznia és törődnie kell velem. Úgy érzem, mellőznek és elhanyagolnak."

hát ezen még sírtam is.. pár hete kezdte az ovit, ott semmi baj vele, dícsérik mindig. Itthon hol bújós, hol hisztis (egyik sem volt), vidáman mesél az oviról, negatív élmény nemigen éri, max maga az elválás tőlünk reggelente. Itthon tény, hogy egyre türelmetlenebb vagyok vele, mert hihetetlen kis kényeskedő és hisztis bír lenni, minden apróságon. Tudom, nem szabad mentegetőzni ilyenkor, de van egy másfél éves tesója, még itthon, napi 4 órában itthonról dolgozom, nagy a ház, hajnalban megy és este ér haza a férjem, nincs segítségem. Szóval kissé megroggyantam én is, kéne egy kis lelkisegély, meg tanácsok...