Ti is érzitek úgy dacos gyereketekkel, hogy ezt már nem lehet kibírni? Hogy vészelitek át ezt az időszakot, és meddig fog ez tartani?
Lányom 2 éves múlt, és most kezdett dacolni egyik napról a másikra, és hát izé, totálkár vagyok tőle, nem tudom kezelni...:-(
Még éjjel se engedi, hogy megvigasztaljam, hisztizik, ül, és sír az ágyban, olyankor a szívem szakad meg, csak ülök ott mellette, ha meg akarom simizni, vagy felemelni, akkor üvölt, sikít, lök el...
Eddig reggel 8-9ig aludt, most 6kor felkel, és már hisztis sztem az álmosságtól, és egész álló nap sír, nem hagyja, hogy rajta kívül bármivel foglalkozzak, röhej, de még wc-re se tudok elmenni...
vmit megpróbál csinálni, nem sikerül neki, és már sikít, meg sír, ordít, szinte minden 5 percben, rám meg a szívbaj jön, hogy mi van már megint, és közben csak pl. nem tudja megnézni a gatyája hátulján a cimkét, meg hasonlók...nem akar enni, vagy alig, azt is egyedül, de nem megy neki, ordít, addig sír, míg el nem alszik, de tök keveset alszik, mert nem evett, felkel nyűgösen, eszik 3 falatot, és folytatjuk estig. Ha CSAKIS vele foglalkozok, akkor nincs gond, de eddig főzött velem, bekapcsolta a mosógépet, teregetett, most semmi nem köti le tépi a gatyámat, és sír, de hát muszáj vmikor némi kis házimunkát is csinálnom...Este 21h-kor meg már én is remegek, mert az idegeim ezt nem nagyon bírják, meg nagyon rossz érzés, hogy csak sír, de nem engedi magát megvigasztalni se...:-(( Mintha egy nagy rakás lennék, aki nézi, hogy a gyereke szenved..:'''(
A férjem meg hazajön, és sírunk mindketten, erre megkérdi, hogy mit csináltam az Ő kicsikéjével??? Hát bakker...ez is olyan mintha még jól pofán is vágna...
Amúgy a lányom kiegyensúlyozott volt eddig, elég "szabadon" van, de azért vannak keretek, nem verem egyáltalán, nem kiabálok vele, mindent elmagyarázok neki, hagyok időt, hogy dolgokat csináljon, kipróbáljon, tehát nincs nagyon amiért esetleg haragudna rám, vagy ilyesmi, hogy is írjam...
Ami gáz, hogy nincs akire hagyjam kicsit, mikor már ennyire kiborulok ugye egymást húzzuk, jó lenne egy nagyi, hogy kicsit regenerálódhassak, akkor biztos jobban bírnám...:-(
Bocs, hogy ennyire hosszú lett...:-(
tudom nem konnyu ...harom gyermekem van...a harombol
lanyomnal volt ilyen problemam...nem szabad eszre -venni...mintha mi sem tortenne...fordits hatat...ne torodj vele mert figyelnek...varjak a reakciot...minnel ingerultebb leszel...annal jobban teszi... volt ugy ha hisztizet nem vettem tudomast ...elkezdtem jatszani pl.ul rajzoltam vagy kockaval a lenyeg a hiszti kezdett csillapodni es figyelte mit csinalok...ki akarta venni a kezembol odaadtam ha eldobta /masodszor is/ ott hagytam...nem szoltam nem beszeltem hozza...de volt ugy hogy csatlakozott...mindenesetre..nem szabad bantani...ahogy irtad nem kiabalni vele nem verjuk a gyerekeket szep szoval majd ha lehiggadt...ejjel felebred nem enged rogton magahoz rosszat almodhat nem tert eszhez fel...ovatosvan kezelni.. gyerekek tv vagy compjuter elott alszanak el nagyon nem jo akarmilyen mese...lehet csak a zeneje is felelmet kellto..es mar attol vagy egy reklamtol amire nem is gondolunk felebrednek ...felnek.. sirnak....adj idot ne erintsd meg varj legalabb par- percet...csak tudasd vele Anyu vagyok nyugodj meg...alvas elott legalabb egy oraval jo ha nem neznek ...tv-et... nem szeretnek enni...normalis....nem eszik nincs csoki nasi...ehes lesz enni fog...viszont a pontos rezsim fontos...u.a oraba eves alvas...beall....minden konnyebben megy ...turelem -turelem... igaz ez a legnehezebb idoszak es a legaribbak.. ....nem tart orokke..ez a 2-3 ev koruli...idoszak......turelem ...hogy porazra teszed...nagyon jo....mert ha elszalad... valami baja tortenne ....ki a hibas?...nem a gyerek....viszont nagy hiszti elozmenye sokszor a tulzott odafigyeles es tulzott... kenyeztetes....mertekkel mindent...
meg valamit...ket evesnek is johet a foga...fajhat fule.. ..hasa nem tudja megmagyarazni...persze vannak kivetelek......kitartas....koszonom Marcsi
Köszönöm lányok!
Kedves Marcsi, igyekszem nem odafigyelni rá, mikor tombol, de nagyon nehéz, félek, hogy vmi kárt tesz magában.
TV-t egyáltalán nem nézünk, ha Ő fent van, sőt amúgy se nagyon..:-))
Ez amit írsz, hogy a nagy hiszti előzetese a túlzott odafigyelés...ez biztos igaz, mert én mióta Ő megvan(tesója nincs, és valszeg nem is lesz) csakis rá figyelek, ő az első...anyukám is mondta, hogy ez túl sok, ne csináljam, hogy egyet nyekken és rohanok, ölelem, stb, mert később megbánom, de nem tudtam megtenni, hogy ne mnejek azonnal hozzá, ha sírt. Egyet fordult, nekem már pattant ki a szemem, és ott is voltam az ágyánál, pedig nem sírt, csal átfordult, és ez még most is így van, tök kimerült vagyok tőle, túlteng bennem az anyai ösztön vagy mi ez, nem tudom...:-)) Most is az van, hogy éjjel ha felkel, épphogy megnyikkan, én már ott vagyok mellette, nem bírok/akarok várni, hogy sírjon mint a záporeső, hisz azért vagyok itthon vele, hogy bármi van, rám számíthat...én nem tudok vele távolságot tartani, biztos ez is lehet a baj, hogy most távolodunk ugye egymástól, és ez nehéz neki is, nekem is...:-(
Hát ez a babahám állati jópofa, elgondolkozom rajta...:-)) van is egy ilyen hátizsákunk, lehet kipróbálom egy kötéllel, vagy vmi...mert mi pont ez miatt még mindig babakocsizunk, tök ciki ez is...:-(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!