2 vagy több kisgyerekesek. Milyenek a napjaitok? Boldog vagy, úgy alakulnak a dolgok ahogy szeretnéd?
Kicsit kacifántos a kérdés, bocsi. Szóval nálam az van, hogy van egy kétéves lányom, aki eddig egy kis angyal volt, szófogadó, mosolyka. Most kezdődik az "én akarom, ez az enyém" korszak. Persze sok minden van amit akar, de fizikailag még nem tud, meg az övének véli, de mondjuk a tesóé. Ilyenkor ugye frusztrált, jön a magasfrekvenciás hiszti, se hall, se lát.
A nagyobbik 4 éves, elvileg ovis, gyakorlatilag egy napot ment, azóta beteg, talán hétfőn mehet. Ő szimplán nem fogad szót, csak akkor ha ordítok, kilátásba helyezem hogy elveszek valami számára kedveset, meg vonom az édességet...
Reggeltől estig megy a hacacáré. Ha a kicsi épp elvan, tuti a nagy elszedi a játékát, kicsi visít, én nyugtatom, nagy ordít, hogy ne visítson a kicsi. Vagy pl a kicsi rosszat tesz, elmondom hogy miért nem lehet, a nagy mint egy anyatigris nekem esik (szóban) hogy hagyjam a kicsit, meg buzdítja, hogy fuss el, ne csináld amit anya mond....
Tény hogy nem ülök le velük játszani túl sűrűn. Ha csak az egyik van itthon, akkor igen, de ha mindketten, akkor hagyom, játszanak együtt. De ha kérik persze oda megyek. Pl. én olvasok az udvaron, ők meg főznek nekem kavics levest, készségesen kóstolgatom, és dícsérem. Sokszor azt veszem észre, hogy unatkoznak, tengnek-lengnek, de nagyon ötletem sincs mivel foglaljam le őket.
Ha pl rajzolás van, fél perc alatt összevesznek a ceruzán (kb 60 db van) ha homokoznak, akkor a formán (kb 20 db van, vannak egyformák is)
Ha a nagy Thomas mesét akar nézni, akkor a kicsi Mickey egeret....
Ha épp elvannak akkor eszeveszetten sikítoznak, rohangálnak. Most ebéd után amíg elpakoltam, letekerték a szemeteszsák roll-ját és kb 6 száknyi hosszúságú nejont elől fogta a nagy fiam, amivel szaladt, a kicsi lány hátul kapaszkodott belé, csak nem bírta a tempót és lépten nyomon elbukott. Hiába szóltam rájuk hogy tegyék le, üljenek le, mindjárt megyek mesélni, mintha meg se szólaltam volna.
Minden este le vagyok merülve idegileg, van hogy este 8-kor mikor a frissen vetett ágyon ugrálnak már csak bámulok a semmibe, mert nem akarok akkor is kiabálni.
Másnál is így van, vagy valamit nagyon elszúrok?
Mit tegyek, hogy jó hangulatú, boldog napjaink legyenek?
(Háttér infó: építkezünk, jelenleg egy szobában élünk, ez a nappali-konyha-étkező egyben, apuka 7-5-ig dolgozik, utána a házat csinálja, hétvégén is. A fiam segít neki, persze csak játékból, tehát ha apa itthon van, ő vele van, én meg a kislánnyal játszok, pakolok, főzök. Kb. fél 8-ig dolgozik a házon, én 7-kor hozom be a gyerekeket fürödni, utána együtt vacsi, 9-fél 10 alvás)
válasza:Szia!
Hát ha valaki most azt írja, h neki is két vagy több gyereke van,d e ilyenről még nem is hallott, h rosszalkodnak, és van h csak állsz a két visítós között, h "na jó, én most itthagyom őket"...Akkor komolyan írom, megfőzök egy adag paradicsomoskáposztát, pedig UTÁLOM!!!!
válasza: válasza:Én is így vagyok ezzel, mik mondja, h "uyge milyen jó a picikkel" meg "végre kiteljesedett az életed", meg van olyan gyerektelen barátnőm is, aki saját bevallása szerint is "irigy" rám amiatt h nekem már kettő is van...(Na, mondtam neki magamban, térjünk vissza rá, ha neked is lesz gyereked...)
Az anyaság az, h próbálsz (másnak)reménytelen helyzeteket megoldani, és irányítani két (vagy több) kis önálló személyiséget.
A fontos dolgok között meg az egyik legfontosabb, h a párod mennyit hajlandó segíteni, h csak végigfekszik az ágyon, ha otthon van, vagy többé-kevésbé rá tudod bíznia gyerekeket. (Kivéve ha amúgy se igényled a segítséget). Szóval ha a Ti kapcsolatotokkal, gyereknevelési szemléletetekkel minden oké, akkor valahogy könnyebb ezeken a dolgokon átlendülni. Remélem érted, mit írok.
válasza:Hát anyukámat nem tudom elhívni, 50 km-rel arrébb van, 52 éves aktív dolgozó, és hugomnak 3 hetes a korababája, tegnap mehettek haza, most neki segédkezik.
Anyósom tud alkalmanként segíteni, de két gyereket nem vállal, és 1-2 órára segít.
válasza:
válasza:Nálunk 3 van, két leány (9 és 6 évesek) és egy 4 éves fiú.
Hát néha én is azt hiszem, hogy egyedi eset vagyunk, hogy mind a három folyamatosan túlharsogja és összeveri a másikat! De én ne szóljak, mert 200 km-re vagyok tőlük. A nejemé a főszerep, aki szerint egy gyerek legyen gyerek és ez így jól van. Aki le akarja szabályozni, az biztos azt gondolja, hogy ő jobb volt, pedig biztos nem!
Sajnos nincs segítség, bár anyós-após páros pár száz méterre lakik tőlünk, egyáltalán nem lehet rájuk számítani. Nullát sem ér a segítségük, még ők vannak megsértődve, ha mégis kell.
2 iskolás, a harmadik óvodás, mindenhová egyedül szaladgál a nejem. Autónk már régen nincs, ez sem segít. Főzés, mosás, takarítás ... hányás, betegség, orvosi igazolás stb. Gondolom ismerős.
Ha néha hazajutok egy hétvégére (2-3 hetente), akkor segítek, főzni ...
42/F
A házimunka, főzés nem akkora teher, általában délelőtt 10, max 11-re meg vagyok, vasalás alvásidőben.
Engem az borít ki, hogy hiába minden szó nap mint nap, csak csinálják a rosszaságot, veszekszenek, verekednek, ellenszegülnek, visítoznak minden kis piszlicsáré dolog miatt. Úgy érzem valamit nem jól csinálok, de nem tudom hogy kellene máshogy.
válasza:Kedves Kérdező!
Akár minden mondatodat írhattam volna én is, annyi kis különbséggel, hogy két kisfiam van, 2 és 5 évesek.
Nálunk annyira durvák egymással, hogy nem egyszer már vér is folyt, az ügyeletes orvosok már jól ismerik sajnos a fiaimat:((
Nem tudom élvezni a velük való együttlétet,pedig két okos, szép fiam van, de borzasztó szófogadatlanok, vmit nagyon elronthattam, hogy nem tudnak szépen együtt játszani.Egész nap megy az ordítás, visítás, hol az egyik, hol a másik durváskodik, egyszerűen egy légtérben nem férnek meg.
Van hogy külön szobába zárom őket, akkor egy jó darabig ordítanak, majd szépen mindegyik csendben játszik.De amint kiszabadulnak, ott folytatják, ahol abbahagyják.
Teljesen tehetetlen vagyok, ugráltatnak egész nap, úgy érzem, hogy a rabszolgájuknak tekintenek.
DE:jövő héten visszamegyek dolgozni és végre lesz minden nap 8 gyerekmentes órám.Ez az egy ad most nekem erőt, mert már nagyon besokalltam velük itthon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!