fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Türelmetlen, lobbanékony...

Türelmetlen, lobbanékony hangoskodó típusú gyerekből lehet csendeset, visszafogottabbat nevelni? Ha igen hogyan?

Figyelt kérdés

Olyan sokszor elgondolkozom ezen hogy türelmetlen, csapkodós, kiabálós gyerekeimből (mind a 2 ilyen sajnos) vajon én vagyok a béna hogy nem tudok sehogysem nyugodtabb, türelmesebb emberkéket faragni? Barátnőm lánya de még a fia is sokkal kevésbé impulzív mint az én gyerekeim, és nem kicsik már 3 és 5 évesek, tehát eddig még a dackorszak számlájára írtam. Meg sokat olvastam a témáról hogy a kicsi gyerekben milyen feszültségek feszülnek hogy sok mindent szeretne de nagy részére nem képes még emiatt olyan vad és akaratos és türelmetlen. De hát már annyira azért nem picik.

Reggel egymást csépelve kelnek, aztán még viszonylag nyugis a délelőtt. Rajzolunk festünk gyurmázunk, vágunk tehát ilyesmik (mert délután teljes felfordulásba fordul minden ilyen tevékenység). Aztán kimegyünk mozogni. Ordítanak mert valaki ráült a motorjukra a biciklijükre, ordítanak ha jó kedvük van és akkor is ha rossz. nem értem miért nem süketek, nem hagyom figyelmen kívül őket.

Csapkodnak és kiabálnak ha valami nem sikerül rögtön. Aztán ismét egymást bántják. Bármilyen korlátba ütköztetem őket (mert hát határokat muszáj szabni) már kiabálással csapkodással reagálnak.

Büntetés VAN! Szuperdada módra kislépcső leülni elgondolkozni, majd bocsánatot kérni. Meg is teszik ezeket de semmit se ér úgy látom.

Mit tegyek hogy olyan rendes aranyos nyugis gyerekek legyenek? Azt veszem észre hogy már nem szeretnek lassan velünk lenni a barátnőm és gyerekei. Nem is csodálom. Hiszen ezt a stílust látják a gyerekei. Mit tegyek, egyszerűen egy kalap csődnek érzem magam. Nem verekszek és csak viszonylag ritkán emelem fel a hangom ha már nagyon nagy butaságot készülnek csinálni.


2012. aug. 29. 12:41
1 2 ❯
 1/12 anonim ***** válasza:
Legyél türelmesebb, hiszen még csak gyerekek, ki fogják nőni, az ő korukban ez természetes, feszegetik a határaikat. Mindig az jusson eszedbe, hogy olyannak fogadd el őket amilyenek, ne próbáld a saját ízlésedre átformálni őket.
2012. aug. 29. 12:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/12 A kérdező kommentje:

Bocsánat átolvastam szóval nem értem miért ilyenek, (vessző kimaradt) nem süketek vagy ilyesmi.

A nap délben ebédeléssel folytatódik ott is mindennap megy a harc hogy ha nincs rendes étkezés akkor finomság sincs utána mindennap sírva eszik a nagyobbam. Utána alszanak kicsit ha nem alszanak akkor katasztrófa az egész délután, ha alszanak akkor kicsit jobb.

Meseolvasásánál is végletekig alkudoznak felváltva és nem lehet megbeszélni velük hogy jó akkor egyet választ egyik egyet a másik. Akármennyit is olvasok akárhogy variálom a dolgokat a vége mindig az hogy akármit is mondok, ordít hol egyik hol másik.

Ennyit sírni, elégedetlenkedni biztos hogy nekik se jó érzés hogy így megy el minden egyes nap.

2012. aug. 29. 12:46
 3/12 A kérdező kommentje:

természetes hogy feszegetik a határaikat...2 évesen még ezt értem is, de 5 ???? és következetes vagyok vele /velük nem lehet mondani hogy egyik nap a fejemen ugrálhatnak másik nap meg vasszigor.

Ki fogják nőni...na de mikor...

mindig eszembe ötlik az öcsém aki egész iskolás korában ilyen volt mint most a fiam hiába volt már 10-12 éves, csapkodott, kiakadt mindenen én nem akarok ilyen gyerekeket nevelni :(((

2012. aug. 29. 12:48
 4/12 anonim ***** válasza:
Szia!Az jutott eszembe,hogy vajon te milyen vagy?Mármint temperamentumra,stílusra?Mert én egyszer panaszkodtam a védőnőnek,hogy annyira elevenek a fiaim,hogy 1 percre sem hagyhatom magukra őket annyira örökmozgók.Erre ő azt mondta,mit csodálkozok 20perce ül a nappalimba de én ezalatt 1 percet sem ültem!Szóval akkor elgondolkodtam,hogy én és a férjem is nagyon "pörgős" típusok vagyunk.Szerintem az alap természetükön nagyon nem tudsz változtatni,persze ahogy nőnek,majd biztosan szelidül kicsit a helyzet.
2012. aug. 29. 14:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/12 A kérdező kommentje:

Hát de...lehet hogy erős érzelmeim vannak, de rengeteget küzdök ellene és sok technikát alkalmazva változtam sokat, úgy értem szándékosan nyugodtságra türelemre törekszem, elszámolok 10ig elképzelek vmi vicceset ha legszívesebben kiabálnék velük stb de szerintem a birkatürelmű embereknél is elszakad néha a cérna. De a lényeg hogy nem kiabálok velük, nem vagyok feszült ideges vagy boldogtalan a férjemmel szeretjük egymást és őket is, rendezetten élünk (leszámítva hogy nincsenek nagyszülők dehát ezen nem tudok változtatni).

Korábban mindig azt gondoltam hogy ha ennyit sír kiabál elégedetlenkedik "szenved" egy gyerek annak valami nyomós oka van!! Nagy feszültségeket kénytelen elviselni családon belül vagy ilyesmi...de nálunk nincs ilyesmi úgy érzem :((

2012. aug. 29. 14:08
 6/12 anonim ***** válasza:
Szia!Én biztatlak hogy el fog ez múlni,legalábbis az 5 évesnél 1-2 éven belül biztosan.A két lányom is nagyon hangos volt,a nagyobbnak semmi nem kötötte le soha a figyelmét,ismételtük is a nagycsoportot a nevtan. javaslatára.Állandóan beszélt,és beszél a kisebb is.3 hónapot hiányzott az oviból és bizony megjegyezte az óvónéni hogy észrevenni hogy nincs ott.Iszonyú éles hangon kiabálva beszél,én csitítgatom hogy halkabban.Viszont mindkettőnél az iskolába menés előtt megváltozott a dolog.A rokonok mindkettőnél jelezték,hogy le vannak higgadva csendesedve.A kicsivel gyógytornára járunk a gyógytornász el van csodálkozva mennyit változott.A nagyobb már 17 éves,fest és rajzol,amit régen nehéz volt elképzelni is.Én viszont szigorú vagyok és igenis felemelem a hangom,nem csak akkor ha nagyon nagy butaságra készülnek.Már az is nagy butaság hogy bántják egymást,én ezt el se tudom képzelni,voltak próbálkozások(2,5 a legkisebb és fiú)de csírájában fojtom el ezeket,és igenis felemelem a hangom,különben nem tudják hogy miért mondom.Nem kell kiabálnom velük ez csak néha fordul elő egyébként,már a kicsi is tudja hogyha hangosan mondom a nevét akkor valamit nem jól csinál.Én azt javaslom legyél határozott és érezzék rajtad hogy az vagy.Nekem például 2x előfordult hogy úgy hisztizett a fiam hogy taknya-nyála egybefolyt,öklendezett,a nagy semmin.Nem lehetett vele beszélni,mindent kipróbáltam,csapkodott vagdosott.Nem figyelt rám hiába beszéltem,beraktam a kádba és a fejére engedtem a zuhanyt.Egyből csönd lett,és elmondtam neki hogy így nem viselkedünk,mert ezt nem szeretem.Azóta nem csinálja.Én szoktam őket szétválasztani a két szobába külön,mind a kettő elfoglalja magát,ezt is javaslom,ha meg tudod oldani.Utána mindig örömmel játszanak együtt.Néha besokallnak egymástól.Ez van.
2012. aug. 29. 15:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/12 A kérdező kommentje:

Én kifogytam az eszközökből úgy érzem napjában 30szor küldhetném büntetésbe őket ezért a nagy dolgokért küldöm már csak őket (amit írsz hogy verekedés, ez nálunk is tilos fizikai erőszakot nem tűrök hajhúzás stb.) nem úgy kell elképzelni hogy kedvesen könyörgök nekik egész nap ők meg ...nak a fejemre, hanem következetesen betartom a dolgokat jutalmazok, büntetek tehát nem ad hoc élünk. Mégis ami más gyereket lecsendesít az náluk nem hat. A kisebb eltanulta nagyrészt a nagyobbtól egyébként mert nem volt ő ilyen.

Nem tudom...remélem tényleg lesz változás néha már azt érzem hogy elegem van ebből és nem nevelem őket hagyom hogy történjenek a dolgok és kész annyira elkeserítő ez...

2012. aug. 29. 15:21
 8/12 anonim ***** válasza:
Utolsó vagyok a meseolvasáshoz.Ha én eldöntöm hogy 1-1 mese akkor annyit olvasok,ha alkudoznak,oké holnap nincs mese,ha sírnak akkor sincs,és megtanulják.Inkább most sírjanak ők mint később én.És nem lesznek lelki betegek egy kis határozottságtól.Lényeg abból ne engedj amit jónak látsz,mert ha 1x engedsz akkor megtalálják a módját ennek is legközelebb.Az evésnél nálam nincs olyan hogy nem kapnak utána nasit,mert ha a kicsi megeszi a nagy nem akkor baj van,és lehet én szedtem túl sokat.Mivel mindenfélét főzök van hogy kedvenc van hogy nem.Nálam a lényeg legalább egy kicsit egyenek mindenből.Utána kapnak sütit,rudit.A nagyobbnál már nincs ezzel gond de a fiam néha még próbálkozik,egyre ritkábban.
2012. aug. 29. 15:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/12 A kérdező kommentje:

Neeem nem úgy van, hanem ha a nagy nem eszi meg ő nem kap nasit a kicsi ha megeszi akkor ő kap! Tehát nem egymástól függ az édesség kapása. Sajnos másképp SEMMI normális főtt ételt nem enne meg a nagyobb.

A kisebb jó evő (vagyis hangulatától függ mert ő meg ezerrel dacolásra használja az evés témakört aztán meg persze ordít mert éhes).

Mese valahogy úgy van azzal is hogy oké akkor nincs mese mondom nekik, be is tartom de egyszerűen mintha nem értenék az összefüggést ok és okozat között mert legközelebb UGYANÚGY ugyanazt eljátsszák.

Még ez a hideg vizes dologra akartam reagálni hogy barátnőméknél a férje vitte párszor a kislányát a hideg víz alá amikor az hisztizett (túl sokszor mondjuk nem fordulhatott elő látva a kislányt hogy milyen...) és állítólag ettől javult meg...

nem tudom, nekem ez olyan drasztikusnak tűnik úgy értem ijedséget fájdalmat és félelmet okozzak nekik szándékosan??? ez durva valahogy nekem :(

2012. aug. 29. 15:28
 10/12 anonim ***** válasza:
Nem nem is gondoltam hogy kedvesen könyörögsz,vannak nehezebben kezelhető gyerekek az biztos.A fiammal is nehezebb mint a két lánnyal volt.A csapkodós,fetrengős hisztit nem ismertem eddig,de remélem kinövi,én is sajnáltam pl. a kádba tenni,és bevallom hogy dühös is voltam rá,de nem láttam jobb megoldást abban a pillanatban.Lehet hogy a nagyobbal kellene kettesben elbeszélgetni,nekem ez is be szokott jönni,én is mindent kipróbálok hátha:)De sokat számít hogy valamennyire fogadd el őket ilyennek,és bízz benne hogy el fog múlni,le fognak csendesedni,én legalábbis ezt vettem észre ahogy írtam is.
2012. aug. 29. 15:31
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Kisgyerekek kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!